26063. lajstromszámú szabadalom • Differencziális dugattyúszelep légszivattyúk vagy hasonlók üzembe hozatalára és üzemen kívül helyezésére

_ 2 — mozdulását mindaddig elősegítse, míg az (F) szelepkúp az ellendarabjára nem fekszik. Az alkalmazott rúgófeszültség és a megadott nyomáskülönbség miatt a (D) és (F) szelepek nagysága minden esetben különböző fog lenni, nevezetesen az (F) szelep mindig nagyobb fog lenni, mint a (D) szelep. E körülmény figyelembevételével az (El) szelep teljesen el is maradhat, ha a két (F) és (D) szelep fölületeinek különbsége elég nagy ahhoz, hogy eme szelepek az (El) szelep szerepét átvehessék, mit kísérletek útján meg lehet állapítani. Az V. és VI. ábrából minden magyarázat nélkül világos, hogy a szelepek és a dugattyú hogyan mehetnek át egy golyóba, melynek főelőnye annak egyszerű előállíthatóságában és a szelepvezetékek elmaradásában rejlik. Az (N) szeleprúgó a burkolatban vezetett, egyrészt gömbhéj gyanánt kiképezett (X) közbeeső darab közvetítésével hat a golyóra és ezt ama szelepülésre szorítja, mely a szelepházat ama tértől zárja el, melyben a nagyobb nyomás uralkodik. Ez a tér légritkításos szelepeknél a külső levegő, légsűrítéses szelepeknél pedig a nyomótartály, melyhez a szelep kapcsolva van. A szelep (R) belső tere a pneumatikus üzembe és üzemen kívül helyező berendezés hengerének belsejével a (Z) csatornán át közlekedik, míg az (A K) munkadugattyú másik oldalára az erős (f) rúgó és a szelepre ható kisebb nyomású közeg, tehát légritkításos berendezéseknél a ritkított levegőt tartalmazó tartály, légsűrítéses berendezéseknél pedig a külső levegő nyomása hat. Míg a vezérszelep a nagyobb nyomású közeggel szemben zár, az (R) térben és az evvel a (Z) csatornán közlekedő hengerben, valamint a munkadugattyú másik oldalán azonos nyomás uralkodik. Az (f) rúgó hatása alatt az (A K) dugatytyú az egyik végállásban van, melynél föltételezzük, hogy a szivattyú, mint azt pl. az I. és II. ábrán megrajzoltuk, működésben van. Ama pillanatban, melyben a vezérszelep egészen a másik szelepüléséig elmozdul, az (R) térhez csatlakozó henger belsejében a nyomás növekedik. A dugattyúkat és a rugókat akként ell méreteznünk, hogy az (A K) dugattyút az arra ható erő a kikapcsolást gátló erők ellenében a másik végállásába vihesse, melyet a III. és IV. ábrán rajzoltunk meg. Csak azt kell még megjegyezni, hogy légritkításos berendezéseknél alkalmazandó differencziális dugattyúszelepnél az (f) rúgó által kifejtett és a légszivattyú bekapcsolását- végző erőhöz még egy másik erő is hozzájárul, mely a tömítőszelenczén átmenő dugattyús szivattyú keresztmetszetének és a külső levegő és a légritkításos vezetékben lévő levegő nyomása különbségének szorzatával egyenlő. Ebben az esetben tehát az (f) rúgó aránylag kicsi és gyönge lehet, sőt egészen el is maradhat, ha a dugattyúrúd keresztmetszetének megfelelő megválasztása következtében ez a hozzájáruló erő oly nagy, hogy a bekapcsolást egymagában végezhesse. Ebben az esetben czélszerű, ha a munkahengert és az (A K) dugattyút függélyes állásban ren| dezzük el, hogy. az (A K) dugattyút saját j súlya akkor is a bekapcsoló helyzetben | tartsa, mikor a légszivattyú nem műköj dik és a légritkításos vezetékben a külső i légnyomás uralkodik, i i SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 24260. sz. törzsszabadalomban védett differencziális dugattyúszelep egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a törzsszabadalomban alkalmazott nagy löketű (E) dugattyút egy kis löketű (El) szelep helyettesíti, mely utóbbi egészen el is maradhat, ha a két szelep fölületének különbsége akkora, hogy a kellő differencziális hatás létesülhessen. 2. Az 1. alatt védett szelep egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a három szelep egy a burkolat három szelepfészkével együttműködő golyós szeleppé van egyesítve. PMU>8 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN