25998. lajstromszámú szabadalom • Jobbra-balra nyíló rúgós ajtópánt mindennemű ajtókhoz

(B) cső meghosszabbítását képezi. A (H) szelep megemelkedése a szeleprúdra föl­csa varolt (i) csavaranya segélyével hatá­roltatik. Az (A) test (a) furata a (j) kúpos bő­vítésbe megy át, melybe a (k) kúp nyúlik be, oly módon, hogy bizonyos gyűrűs köz maradjon szabadon. A (k) kúp az (1) bor­dák segélyével az (m) gyűrűvel van össze­kötve, mely az (A) test fölső vége és a (Z) süveg alsó vége közé van befogva; a (Z) süveg a már említett (D) csőtoldatot hordja. Az (m) gyűrű és a (k) kúp az (.n) sodronyszövetet hordják. A kiszorított táp­folyadék a (j) nyílás és a (k) kúp kö­zötti résen kitódul és az (n) sodronyszövet alsó oldalára lövettetik. Az (I) rúgó alsó vége a (k) kúp fölső oldalához támaszkodik, míg fölső vége az (E) dugattyúxúdra erősített (J) gyűrűnek fekszik, úgy hogy az a dugattyúrudat min­dig megemelni igyekszik. A dugattyúrúd sülyesztésére a süveghez erősített (L) csapra ágyazott és a mótor által az (M) rúd segélyével működtetett (K) emeltyű szolgál, melynek szabad végében a ruga­nyos (N) ütköző van elrendezve, mely az (E) dugattyúrúdnak fölső végébe beleüt­közik. Az (E) dugattyúrúdnak ezen fölső vége, mely az (0) hasábbá van kiképezve, a (P) gyűrűben vezetődik, mely kiesés ellenében a (Z) süveg fölső részében a (v) csavar segélyével van biztosítva. Ezen csavar vége a (P) gyűrűn kiképezett (q) gyűrűs ho­ronyba nyúl be, úgy hogy a (P) gyűrű kí­vülről elforgatható; a (v) csavarnak teljes becsavarolása által a (P) gyűrűt forgás ellenében rögzíthetjük. Az (E) dugattyú­rúd elforgatása révén az (F) szeleptestet tetszőleges távolságban állíthatjuk be a (b) szeleptől. Ha ugyanis a (P) gyűrűt el­forgatjuk, akkor ez az (0) hasáb segélyé­vel az (E) dugattyúrudat is elforgatja, a mikor is a (d) csavarmenetes rész az egyik vagy másik irányban becsavarolódik az (F) szeleptestbe. A (P) gyűrűt a motorba beszívandó táp­folyadék mennyiségének szabályozása czél­jából vagy kézzel vagy pedig mechaniku­san, pl. a regulátor által működtethetjük, a mikor is az adagolt folyadék mennyisége a mótor megterhelése szerint szabályozta­tik. A szerkezet működése már most a kö­vetkező: A tápfolyadék a tartályból nyomás alatt a (B) csövön előnyomul és a (h) furato­kon át a (H) visszacsapó szelep alá folyik és ezt megemeli; a folyadék ekkor a (g) kamrát megtölti, melyet ekkor azonban az (F) szeleptest elzár, a mennyiben ez az (I) rúgó által fészkéhez szorítottan tarta­tik. A folyadék szerint egyelőre az (F) szeleptest és a (H) visszacsapó szelep kö­zött marad. Mihelyt azonban az (M) rúd a (K) emel­tyűt ellendíti, ez utóbbi (N) ütközőjével az (E) dugattyúrúd fölső végéhez ütközik, úgy hogy az (E) dugattyúrúd az (I) rúgót összenyomva, lefelé mozog. E közben az (F) szeleptest eltávolodik fészkétől, úgy hogy a (g) kamrában lévő folyadék egy­részt a szeleptest és a csavarmenetes (d) rúdrész, másrészt az (a) furat fala kö­zötti gyűrűs résen keresztül kifelé folyha­tik. A folyadék kifolyása illetőleg fölszállása addig tart, míg a (b) szelep (c) fészkére nem illeszkedik. E szerint az (E) dugaty­tyúrúd lökete, mely a (b) szelepnek az (F) szeleptesttől mért távolságtól függ, hatá­rozza meg a folyadéknak azon mennyisé­gét, mely a (g) kamrából a motorhoz ve­zető adagoló közegekhez folyhat. A nyomás alatt álló folyadék a ü) nyí­lás és a (k) kúp között fölszáll és az (n) sodronyszövetet benedvesíti. A következő munkaszakasz alatt a mótor a (D) cső­toldaton keresztül levegőt szív be, mely ma­gával ragadja az (n) sodronyszövetet be­vonó folyadékot és a (Z) süveg alá jutva, avval jól összekeverődik, míg a (D) cső­toldaton keresztül a mótorhengerbe áram­lik. Minthogy a beszívott folyadék mennyi­sége azon függélyes távolságtól függ, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom