25998. lajstromszámú szabadalom • Jobbra-balra nyíló rúgós ajtópánt mindennemű ajtókhoz

— ís — most egy az (a b c) sarokra merőleges irányban mozgathat a belső (a) sarokszárnyon, a (d) fenéklemezen és a középső (b) sarokszárnyon átmenő (1) kivágáson átvezetett (k) lánczcsukló útján a (g) ajtóval csuklósan összekapcsolt (c) sarokszárnnyal akként van összekötve, hogy a (h h) könyökemelő behajlásánál az (a b c) csukló — mint az az 1., 2. és 5. ábrán látható — zárva legyen, tehát az ajtó is a záró- vagy középállását foglalja el, míg a (h h) könyökemelő megnyújtott állásánál vagy a (c) csuklószárny forduljon el az egyik csuklócsap körül és ennek megfelelően az ajtó az egyik nyitó helyzetébe kerüljön (lásd a 3. és 4. ábrát), vagy pedig a (c) csuklószárny forduljon el a (b) csuklószárnnyal együtt a másik csuklócsap körül és így a (g) ajtó is a másik (6. és 7. ábra) nyitó helyzetébe kerüljön. Világos, hogy az ajtó zárt állásánál, tehát akkor, mikor a (h h) könyökemelő be van hajolva, a (j) rugók a könyökemelővel összekötött (k) lánczcsuklóra a maximális húzást fejtik ki, miért is ebben az esetben (1. és 2. ábra) tartatik a (g) ajtó legbiztosabban a helyzetében, úgy hogy az szélnyomás hatása alatt egyáltalában nem, vagy csak alig nyílhatik ki, mert a könyökemelő behajlítása az ajtó eme helyzeténél igényli a legnagyobb forgató nyomaték kifejtését az ajtóra. Ha azonban az ajtót kézzel az egyik vagy másik oldal felé annyira elforgatjuk, hogy a könyökemelő egészen meg ne nyúljék, a (j) rúgók az ajtót ennek eleresztése után azonnal a közép- vagy záró állásába viszik. Ha végül az ajtót az egyik vagy másik irány felé teljesen kinyitjuk, tehát azt 90°-kal forgatjuk el, a (h h) könyökemelő teljesen megnyúlik (3. ábra) GIS CLZ ajtó eme végállásában marad, minthogy a könyökemelők megnyújtott állásánál a (j) rugók az ajtót nem zárhatják, amennyiben a lánczcsukló a (c) sarokszárnyra, illetőleg a (g) ajtóra húzást nem gyakorolhat. A mint azonban a (g) ajtó a legkisebb elmozdulást végzi, a (h h) könyökemelő azonnal behajlik, a (j) | rúgók ennek következtében hatást gyako• rolhatnak és a könyökemelőt teljesen be| hajlítva, az ajtót elzárhatják. ! A föntebb leírt jobbra-balra nyíló rúgós ajtópántok a legkülönbözőbb ajtóknál alkalmazhatók. Előnyös azonban, ha minden ajtónál legalább három ily ajtópántot alkalmazunk és ezeket, mint az a 8., 9. és 10. ábrán látható, akként szereljük, hogy az x—x és z—z magasságban alkalmazott (ml m2) és (m2) ajtópántok (9. ábra) azonos helyzetben legyenek, az y—y magasságban elrendezett (m) ajtópánt pedig az előbbiekkel ellentétes helyzetet foglal-J jon el (10. ábra). | Magától érthető, hogy a leírt jobbrabalra nyíló rúgós ajtópánt akként is szerelhető, hogy az (f) rúgós tokot az ajtószárnyba vesszük be és a (c) sarokszárnyat az ajtótokon erősítjük meg. SZABADALMI IGÉNY. Jobbra-balra nyíló rúgós ajtópánt mindennemű ajtókhoz, melynél egy két csuklós, két oldal felé nyitó (a b c) ajtósarok van alkalmazva, jellemezve a szélső (a) sarokszárnnyal mereven öszszekötött (f) rúgós tokban elrendezett (h h) könyökemelő által, melynek könyöke a másik szélső (c) sarokszárnnyal a szélső (a) és középső (b) sarokszárnyat áttörő (k) lánczcsukló útján csuklósan van összekötve és melynek szabad végei az (f) rúgós tokban vezetett, egymás megnyújtásába eső és (j) rugók által egymás felé szorított (i) rudak egymás felé fordult végeivel csuklós kapcsolatban állanak, úgy hogy az ajtónak a közép- vagy záró-állásban való rögzítését a rúgók hatása alatt behajló könyökemelő által kifejtett húzóerő végzi, míg az egyik vagy másik szélső nyitó állásban való rögzítése annnak következtében történik meg, hogy ekkor a (k) lánczcsukló a (h h) könyökemelőt teljesen kinyújtja és így oly helyzetbe viszi, melyben arra a rugók hatást nem gyakorolhatnak. il rajzlap melléklettel.) DALLAS RÉSZVÉNYIARBASAG NYOMDÁJA BUDAPKSTEN