25990. lajstromszámú szabadalom • Javítások gőzturbinákon

— 2 — 3. A mozgó kerék két oldalán föllépő nyomáskülönbség a hajtó fluidumnak a mozgó és álló részek közötti hézagban való veszteségét okozzák, úgy hogy nagy fontossággal bír ezen hézagot a lehető legkisebbre csökkenteni, a mi viszont a kivitel igen nagy pontosságát igényli. Mindezek daczára a reakcziós turbináknál a fluidumveszteségek különösen egy annyira terjedő fluidumnál, mint a gőz, igen tetemesek. Másrészt igen könnyen bekövetkezhetik, hogy a 0.2—0.3 mm. nagyságú hézag, melyet az álló és mozgó részek között hagynak, a csapágyak csekély kopása után megszűnik és az álló és mozgó részek érintkezését hozza létre, a mi gyakorlatban nagy hátrányt képez. 4. A reakcziós turbináknál a hajtó fluidumnak a mozgó kerék egész kerületén kell belépnie. Ezen föltételnek okvetlenül eleget kell tenni, mert ellenkező esetben a kerék mozgó csatornái erős nyomásváltozásokat szenvednek, a szerint, a mint az elosztóval szemben állanak, vagy nem. Ennek következtében több kerekes turbináknál az első keréknek igen rövid lapátokkal és igen kis átmérővel kell bírnia. Ellenben az akcziós turbináknál a hajtó fluidumnak a mozgó kerék kerületének egy részén való bevezetése semmiféle nehézséggel nem jár és így a kerék átmérőjét, valamint a mozgó és álló kerék lapátjainak magasságát a legelőnyösebb méretekre szabhatjuk. A mellékelt rajzokon az 1., 2., 3., 4. és 5. ábrák a találmány értelmében szerkesztett akcziós turbinák mozgó kerekének néhány kiviteli alakját mutatják; a 6., 7., 8. és 9. ábrák a mozgó lapátok két kiviteli alakját tüntetik föl; a 10., 11., 12. és 13. ábrák a helybenálló elosztó és diaphragmájának két kivitelét ábrázolják; a 14., 15. és 16. ábrák az elosztók be- és kiszerelésének módozatát mutatják ; a 17. ábra a turbináknak elektromos generátorokkal való kapcsolatát tünteti föl. míg a 18. ábra a turbina táplálását ábrázolja a kondenzáczióval vagy a nélkül. 1., 2., 3. és 4. a mozgó keréknek aczéllemezből vagy más fémlemezből való különféle szerkezetét jelöli. Az (1 ós 2) lemezek kúposak, az (1) lemez kerületén U-alakra van visszahajlítva, a mi a lemez szilárdságát lényegesen fokozza. Az (1 és 2) tárcsák közepükön az (5) agyhoz vannak szögecselve. A (2) tárcsa kerületére egy U keresztmetszetű koszorú van szögecselve. A (3) tárcsa egy síkot képez és kerületén U alakra van visszahajlítva. Az egy síkot képező (4) tárcsa kerületére U-keresztmetszetű koszorú van szögecselve. A (6) lapátok, melyek a gőz hatásának vannak kitéve, a forgó tárcsák kerületére vannak szögecselve. Az 5. ábra a különböző kivitelű tárcsáknak homloknézete. A lapátok szerkezetét a 6., 7., 8. és 9 ábrák mutatják. A kidomborított lemezből készült (6) lapátok alsó részükön (7) szögecsekkel a tárcsa kerületére vannak szögecselve. A 7. ábra két egymásután elhelyezett lapátnak a tárcsa kerületén való megerősítését mutatja. A lapátok erősbítése czéljából azok (8) sarkát fémmel kiöntjük, miáltal a lapát keresztmetszeténektehetetlenségi nyomatéka növekszik és így a gőz nyomásának jobban ellentáll a nélkül, hogy meghajolna. A 8. és 9. ábrákban a mozgó lapátok egy másik szerkezete van föltiiutetve. A (7) szögecsek által a tárcsa kerületén megerősített (9) lapátok külső végükön egy fémszalagból készült (10) abroncs által vannak összetartva. A (10) abroncs át van lyukasztva, mely lyukakon a (9) lapátok megvékonyított vége van áthúzva és kívül elszögecselve. A lapátok (8) sarka ezen szerkezetnél is fémmel van kiöntve. A lapátok ezen utóbb leírt szerkezete azoknak igen nagy szilárdságot ad, úgy hogy a gőz nyomásának és a legerősebb centrifugális erőnek is ellentállnak. A 10., 11., 12- és 13. ábrák az elosztókét kiviteli alakját mutatják. Az elosztók (11, 12) helyben álló szárnyakból állanak, melyek egy válaszfalat képező (13, 14) fémtárcsába vannak beerősítve. Az elosztó nyílások a tárcsák kerületének ívhosszán az első elosz-