25988. lajstromszámú szabadalom • Fölvonó híd

— 4 czió úgy van megszabva, hogy a hídszer­kezet minden helyzetéhen közömbös egyen­súlyban van, Az 5. ábra a föllépő erőket föl tüntető erődiagramm, melyben az A—B vonal a súlypontban támadó erő egységét jelenti. A találmánynak rajzban ábrázolt fogana­tosítási alakjánál azon (9) görbe pálya, mely a hídszerkezetet alátámasztó görgőhöz viszo­nyítva elmozdulást szenved, magán a hídszer­kezeten van kiképezve, míg az alátámasz­tási pont helyzete a mozgás folyamán állandó marad. Magától értetődik, hogy az egész be­rendezés egyszerűen megfordítható, amely esetben a hídfő ellenfalán egy lefelé és hátrafelé görbülő domború fölület volna kiképezendő, melynek a hídszerkezet által leirt ívhez viszonyítva ugyanazon jellemző tulajdonságokkal kell birnia, mint az előbbi (9) görbe pályának, míg a görgő az utóbbi esetben magára a hídszerkezetre volna ráerősítve, ahelyett, hogy az utóbbi alatt fekvő támaszon volna elrendezve. Mivel mindkét berendezésnél ugyanazon mértani mechanikai alapelvek szerepelnek, a két berendezés teljesen egyenértékűnek tekin­tendő. A föntebbi ismertetésből kitűnik, hogy a hídszerkezet súlypontja minden időben és helyzetben oly állást foglal el a támasztó ponthoz viszonyítva, hogy a hídszerkezet az elforgatás közben mindig egyensúlyban van s ennélfogva ellensúlyok alkalmazása fölöslegessé válik. A támaszpontnak a hídpá'ya felé eső oldalán föllépő csekély túlsúly a (10) csap körül forgó (13) rúdban csekély mérvű feszültséget hoz ugyan létre, azonban ezen feszültség hatása, tekintettel a (9) görbe pálya sajátos jellegére, nem elegendő arra, hogy a (9) pálya és a tám­pont között relatív elcsuszamlás létesüljön, mivel a (9) pálya és a görgő között föllépő ellenállás síkja állandóan merőleges a túl­súlynak azon csekély komponensére, mely a (9) pálya és a görgő között relatív el­csuszamlást létesíteni törekszik. Ennek kö­vetkeztében a hídszerkezet elmozdítására csak igen csekély erő szükséges, mely az ilynemű hidak működtetésére eddig alka'­mazott erőkkel összehasonlítva, elenyésző csekély, s mely hidaknál azonkívül ellen­súlyok is vannak alkalmazva, s a mellett a hídszerkezet egyensúlyáról az elforgatás közbeu nem történt gondoskodás. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fölvonó híd, jellemezve oly hídszerkezet által, mely nyitás és zárás alkalmával egy helytálló támasz fölött vízszintes és függélyes irányban elmozdul s a hídszerkezet vége áital leírt görbe vonal továbbá a hídszerkezet súlypontja által leírt vízszintes vonal között oly mér­taui összefüggés áll fönn, melynek kö­vetkeztében a hídszerkezet minden hely­zetben közönbös egyensúlyban van. 2. Az 1. igényponttal védett fölvonó híd, jellemezve oly hídszerkezet által, mely nyitás és zárás közben egy helytálló támasz körül vízszintes és függélyes irányban elmozdul, jellemezve továbbá a hídszerkezetet oly módon alátámasztó hídfő által, hogy ezen hídfőn és a híd­szerkezeten egymással érintkező tartó fölületek vannak kiképezve, melyek egymáson elcsúszhatnak, jellemezve vé­gül egy csap körül forgó húzó rúd által, mely a hídszerkezet végét a hídfő egy helytálló pontjával összekapcsolja oly módon, hogy a hídszerkezetnek és a támaszpontnak relatív elmozdulása egy görbe pálya mentén történik, mely pálya a hídszerkezet vége által leírt körívvel, valamint a súlypont által leírt vízszin­tes úttal oly mértani összefüggésben áll, hogy a hídszerkezet minden helyzetében közömbös egyensúlyban van. 3. Az 1., 2. igénypontokkal védett fölvonó híd , jellemezve a hídfő fölső végére a hídszerkezet alá ágyazott tartó görgő, valamint egy a hídszerkezetben kiképe­zett s a görgőre fekvő görbe pálya, továbbá egy húzó rúd által, melynek egyik vége a hídszerkezet végében, másik vége pedig a hídfő egy helytálló pontjához van csuklósan erősítve, míg

Next

/
Oldalképek
Tartalom