25970. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti vonatok automatikus megállítására vagy lassítására

— 2 — dugattyúnak (b) rúdja bárrailyen alkalmas módon össze lehet kötve azon kiilömböző orgánumokkal, melyeket a vonat megállítása vagy lassítása czéljából működtetni kívánunk. A (b) rúd elegendő nagy keresztmetszettel bír, úgy hogy a dugattyú két fölűlete között kellő fölűlet különbség van. A dúgattyún keresztül az igen kis keresztmetszetű (b') csatorna megy. Az (A) henger egyik vége a (C) cső révén közlekedik azon közeg tartályával, melyet mozgató erő gyanánt akarunk használni, pl. komprimált levegőt vagy czélszerűbben folyékony szénsavat tartalmazó tartállyal. Az (A) henger másik vége a (D) cső révén a törékeny csővel közlekedik, melynek el kell törnie, hogy a depressziót önműködően előidézze és ekképen a (B) dugattyút működésbe hozza. Ezen (E) cső, mely rendesen üvegből van, a vonat bármely alkalmas helyén elhelyezhető, és akképen van szerkesztve, hogy könynyen és gyorsan pótolható, mely czélból vízszint-mutató cső módjára szereljük föl. A 2. ábra példaképen mutatja ezen törékeny cső elrendezését. A 3. és 4. ábra példaképen a törékeny csőnek egy gőzmozdony mellső részén való elrendezését mutatja. Ezen berendezés a következőképen működik : Az (A) henger a (C) cső révén állandóan összeköttetésben van a nyomás alatt levő közeg tartályával. A kis (b') csatornán át a közeg a dugattyú másik oldalára áramlik. Ennélfogva a henger két részében, a dugattyú mind a két oldalán, valamint a (D) csőben és az (E) törékeny csőben is ugyanaz a nyomás uralkodik. Miután azonban a dugattyú fölülete azon az oldalon, a hol az a (b) rúddal összeköttetésben áll, ezen rúd keresztmetszete által elfoglalt föliilet folytán kisebb, mint a dugattyú másik oldalán, ennélfogva ezen fölületre gyakorolt hatás nagyobb, mint a másikra gyakorolt nyomás és a dugattyú arra az oldalra a henger végéig szoríttatik, a hol a (C) cső van és ezen a helyen marad addig, míg a kezdeti nyomás megmarad. Ha az (E) cső eltörött, a hengerben azon V az oldalon, a hol a (D, E) cső van, rögtöni depresszió áll be és miután a (b') csatornának igen kis keresztmetszete folytán nincs elegendő idő, hogy a dugattyú két oldalán az egyensúly helyre álljon, a (b) rúd oldalán levő dugattyú-fölületre gyakorolt nyomás a dugattyút a henger másik vége felé, azaz arra az oldalra tolja, a hol a (D) cső van. A dugattyú (b) rúdja révén működésbe hozza mindazokat a részeket, melyeket működtetni akarunk, így pl. a fék működtetésére szolgáló vezeték csapját. Az ezen czélra szolgáló mechanikai elrendezést nem irom le, mert nem kötöm magamat egy specziális elrendezéshez és miután magától értetődik, hogy a gépszerkesztő, rendelkezésére állván az előbb említett henger által képezett mótor, ez utóbbit sokféle módon összekötheti a működésbe hozandó részekkel. Ezen részek a vontatási rendszer, valamint az alkalmazott gép természete szerint sokfélék lehetnek. így pl. lehetnek azok sűrített levegővel, vagy légritkítás útján működtetett fékek, továbbá valamely gőzmozdony kormánykészűléke, egy elektromos mozdony vagy automobil combinateurje stb. Megjegyzendő, hogy két törékeny csövet is alkalmazhatunk két különböző helyen és ekkor a pályán egymástól bizonyos távolságban. megfelelően a két törékeny csőnek, két akadályt helyezünk el, oly czélból, hogy először a lassítást, azután a megállítást eszközöljük. Megjegyzem, hogy nem korlátozom magamat kizárólag az említett motorra, mert képzelhető sok olyan elrendezés, mely ugyanannak a czélnak megfelel és találmányom keretébe tartozik. így pl, alkalmazhatunk olyan dugattyút, mely nincs ellátva (b') csatornával és a mozgást nem nyomó közeg, hanem egy erős rúgó indítja meg, mi mellett a közeg nyomása csak a másik oldalra hat a rúgó hatásának kiegyenlítésé czéljából. Az 5. és 6. ábra példaképen olyan mechanikai elrendezést tüntet föl, melynek segélyével valamely gőz (vagy komprimált levegő) mozdonyra a kormánykészűlék az előbb leírt kisegítő mótor révén automatikusan