25963. lajstromszámú szabadalom • Tűzhíd a füst elégetésére

dítva járunk el. Végül a zárást az üzem bizonyos időszakaiban is foganatosíthatjuk, a mikor is a zárószerkezetnek az ismert módon kívülről kell működtethetőnek lennie. Ezen berendezés czélja lényegében abban áll, hogy a levegő, víz, füstgázak vagy a tüzelő anyagok a tüzelő berendezés égető terének azon helyére legyenek vezethetők, a hol a hőfejlesztés a legmagasabb fokú s egyszersmind a bevezetett anyagok vagy gázak erősen előmelegíttessenek. Ebből következik a berendezés fő előnye, melynél fogva lehetővé van téve, hogy ezen berendezés a gőzkazán-tüzeléseknek majdnem összes modern rendszereinél minden átalakítás nélkül alkalmazható. A tűzhíd működési módja rendes síkrostély tüzelésnél, füstmentes elégetés létesítése czéljából a következő : Ha a kémény huzata elegendő, az (i, k) csővezeték egyszerűen az (m) vagy (n) helyen a szabad levegővel összeköttetésbe hozatik s a hamuajtó kinyitása után a (g) kamara (s) vége elzáratik. Ha a kémény huzata nem elegendő, az (i) vagy (k) csövön keresztül szél fujtatható be. A levegő mindkét esetben nyitott (i-k) csövek mellett, részben a (p) hasítékokon keresztül, részben az (f) nyílásokon és (c) csatornákon keresztül a tűztérbe áramlik. Az utóbbi levegő mennyiség útja közepén a (d) csatornákon keresztül belépő s a tüzelőanyagnak a t.űzhídhoz legközelebb fekvő alsó rétegeiből fejlődő égéstermékekkel keveredik össze s az utóbbiak által erősen felhevíttetik, minek következtében a külső levegővel a tűzhídban vagy közvetlenül a híd fölött való keveredés után rendkívül magas hőmérséket hoz létre, mely az összes füst és korom elégetését lehetővé teszi.. A (c) csőrendszerben uralkodó erős légáram következtében a (d) rendszerben szívó hatás lép föl, mely az égéstermékeknek az utóbbi csatornarendszerbe való belépését elősegíti. Mivel ezen berendezésnél a levegő fő része nem a rostély mellső részén, hanem a magasra föl- ' halmozott tüzelő anyagban a tűzhidnáí érvényesül, a hol a (d) csatornákban föllépő szívó hatás folytán különösen élénk izzás jön létre, a rostély mellső részén tulajdonképen nem az elégés, hanem csak a tüzelő anyag gáztalanítása és kokszolása megy végbe, a mi a tüzelő anyagnak legnagyobb mérvű kihasználását teszi lehetővé. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tűzhíd a füst elégetésére gőzkazán-tüzelések számára, jellemezve a tűzhíd belsejében ferdén fölfelé haladó s ott egymással találkozó két (c) és (d) csatornasor által, melyek közül a (c) csatornák felül a tűzhíd fölső lapjába, alúl pedig egy (f) kamrába torkolnak, a hol ezen (f) kamra egy (g) csatornával áll összeköttetésben, mely utóbbiba (i), illetve (k) csővezetékeken keresztül hátulról vagy elülről közvetlenül levegő vezethető vagy fujtatható, míg a (d) csatornasor a rostély fölött kezdődve ferdén fölfelé halad s a tűzhíd belsejében a (c) csatornasorba torkol azon czélból, hogy a füstgázak és elégési gázak egyidejűleg beszívassanak s ezen gázaknak a külső levegővel való keveredése a tűzhídban lehetővé váljék. 2. Az 1. igényponttal védett tűzhídnál (e) és (f) kamaráknak egy (g) csatorna fölött oly módon való elrendezése, hogy a külső vagy befuvott levegő az (f) kamrán keresztül a (c) csatornákba szállíttatik s egyidejűleg az (e) kamara közepétől jobb és balfelé mindinkább bővülő (p) hasítékokon keresztül a rostély alá egyenletesen elosztva vezettetik, a hol az (e) és (f) kamarák szelepek vagy hasonlók segélyével egyidejűleg vagy egymástól függetlenül elzárhatók, illetve szabályozhatók. 3. Az 1. és 2. igényponttal védett tűzhídnál azon berendezés, hogy úgy az (e-f) kamarák, mint az ezekhez vezető (i-k) csövek is kívülről szabályozhatók. (1 rajzlap melléklettel.) 'ÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG HVONDXJA H LT P A V'KÍT " '