25949. lajstromszámú szabadalom • Újítás szögek, szögecsek, csapszögek, kampók és más efféle megerősítő eszközökön
31egjelent 1902. évi deczeinber lió 5-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25949. szám. XVI/a. OSZTÁLY. Újítás szögek, szögecsek, csapszögek, kampók és^máseféle megerősítő eszközökön. HASS CAESAR MÉRNÖK LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 április hó 26-ika. Jelen találmány tárgya szögeknek, szegecseknek, csapszögeknek, kampóknak és más hasonló megerősítő eszközöknek újfajta alakítása, mely különösen az úgynevezett drótszögekre alkalmas. Bizonyos tárgyaknak fából való előállításánál a szögeket gyakran a fa szélének közvetlen közelében kell bevernünk, jelen alakjuknál azonban a fá gyakran meghasad, mert a bevert szög útját a fa rostjai között kénytelen keresni, a helyett hogy magának utat vágna. Jelen találmány értelmében a fa meghasadásának elkerülése végett a szöget három, négy vagy több vájattal, illetve horonnyal állítjuk elő, melyek a szög szárától a szög csúcsa felé futnak. A hornyok illetve vájatok alakja olyan, hogy három, négy vagy több homorú él képződik, melyek a közepén fekvő csúcstól a szög külső fölülete felé futnak. Ez által olyan szöget kapunk, melynek közepén fekvő hegye van, mely legelőször hatol be a fába és azután a homorú élek tovább dolgozván, a fába metszenek és a rostoknak a fa anyagába való beszorítását és a bevert szögnek szoros körülfogását idézik elő a nélkül, hogy a fa hasadozásától kellene tartanunk. A homorú metszőélek külső szélei kissé íveltek lehetnek, úgy hogy diametrális távolságuk nagyobb a szög átmérőjénél. A mellékelt rajz a találmány több foganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. ábra négy éllel és horonnyal illetve vájattal és hosszú csúccsal bíró drótszög egy részét mutatja nézetben; a 2. ábra metszet az 1. ábra a—a vonala szerint; a 3. ábra az első ábra fölülnézete; a 4. ábra egy szög egy részének nézete, részben metszete a 3. ábra b—b vonala szerint; az 5. ábra nézetben mutat egy az előbbihez hasonló szöget, csakhogy az élek kissé íveltek, úgy hogy azok külső végeinek egymástoli távolságai valamivel nagyobbak a szög szárának átmérőjénél; a 6. ábra az egész szög nézete; a 7. ábra egy három metszőéllel és horonnyal vagy vájattal és egy rövid csúcscsal bíró szög egy részének nézete; a 8. ábra metszet a 7. ábra c—c vonala szerint; a 9. ábra ennek fölülnézete; a 10. ábra nézete és részben a 9. ábra d—d vonala szerinti, a 7. ábrában föltüntett szögnek metszete; a
