25944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gyorsan elgőzösítő kazánok táplálására

ú tor hosszabb ideig tartó megállása alatt is föntartatik. Negyedszer, miután a víznek a kazánba való bevezetése rugalmas nyomás alatt s folytonos módon történik, a kazán rongálása és a fölösleges mennyiségű víz eltávozása meg van akadályozva. Ezen lényeges előnyökön kívül jelen eljárás az által is kitűnik, hogy a tápláló vízzel levegő vagy más gáz elegyíthető, vagy abban föloldható, mely gáz a vízből a kazánba való bevezetés alkalmával azonnal fölszabadul s a vizet finoman elosztott állapotba hozza, minek következtében az elgőzösítés sokkal gyorsabban megy végbe s a kazán munkaképessége is jelentékenyen fokozódik. Ezen utóbbi eredmény elérése végett czélszerű a tápláló vissza nehezedő nyomást a kazánba való belépésének pillanatában némileg csökkenteni, például oly módon, hogy a vizet egy szűk csődarabon vezetjük keresztül, hogy a benne föloldott gáz fölszabadulása megkönnyítessék s a víz mintegy szétporlasztassék. A mellékelt rajzlapon a találmánybelj eljárás foganatosítására szolgáló készüléknek egy kiviteli alakja van vázlatosan föltüntetve és pedig az 1. ábrán kívülről nézve, míg a 2. ábrán a víz és levegő együttes beszivására szolgáló szivattyú függélyes metszete, a 3. ábrán a kazán végének függélyes metszete, a 4. ábrán a víz és levegő keverésére szolgáló berendezés, az 5. ábrán pedig a szivattyú egy részlete látható. Az 1. ábrán föltüntetett berendezés a gyorsan elgőzösítő (1) kazánból, a vizet és levegőt nyomás alatt tartalmazó (2) tápláló tartányból, (3) vezetékből, melynek (4) csapja a tartány alsó részét a kazánnal hozza összeköttetésbe, továbbá a (2) tartányba (6) csővezetéken keresztül, vizet és levegőt ömlesztő (5) szivattyúból, végül az utóbbi szivattyút működtető (7) gőzmótorból áll. Az (5)szivattyú csak hosszabb-rövidebb időközökben hozatik működésbe, midőn a gépész a tartányban uralkodó nyomás helyreállítását czélszerűnek véli. A mótor vagy kazán működésének hosszabb-rövidebb ideig tartó megszakítása után a (2) tartányban az előző munkafolyamat óta föntarott nyomás elegendő arra, hogy a kazán táplálható legyen, a nélkül, hogy ezen pillanatban a szivattyút működésbe kellene hozni. Elég csak a (4) csapot többé-kevésbbé megnyitni, hogy a víznek a (2) tartányból a kazánba való áramlása kellően szabályozható legyen, mely áramlás azon nyomástöbblet következménye, mell jel a tartányban a kazánnal szemben uralkodik. Ily módon bármely pillanatban kellő hőségben táplálható a kazán vízzel. A 2. ábrán föltüntetett új tipusú szivattyú arra szolgál, hogy a (2) tartányba egyszerre víz és levegő legyen ömleszthető. A szivattyú egy helytálló (8) belső dugattyúból áll, mely fölött (5) szivattyúhenger csúszik, hol az utóbbi tulajdonképen a helytálló (7) gőzhengerben föl s alá mozgó (9) dugattyú szárát képezi. A (9) dugattyú által (12) húzórúd segélyével forgásba hozott (11) könyöktengelyre" (10) tárcsa van szerelve, mely a mozgás szabályozására szolgál. A belső (8) duyattyúban két (13 14) csővezeték van kiképezve, melyeknek fölső végei egyrészt a (15) szívó-, másrészt a (16) nyomószelep befogadására szolgálnak. A (13) vezeték (17) szívó csővel áll összeköttetésben, mely egy a víz bebocsátására szolgáló (18) csappal s a levegőt bebocsátó (19) csappal ellátott csővezetékkel áll kapcsolatban. A másik (14) cső a (6) nyomó csővezetékkel van összekötve, mely a (2) tápláló kazánhoz vezet. Ha a (9) dugattyú mozgásba hozatott, magával viszi az (5) hengert s ily módon a (15) szelepen keresztül a levegő és víz keverékét beszívja, a (16) szelepen keresztül pedig ezen keveréket a kazánba nyomja. A levegő és víz keverési aránya a (18 19) csapok segélyével szabályozható. A víz és levegő ezen együttes beszivattyúzása következtében a levegő nagy része a víz által elnyeletik, a mi a (2) tar-