25930. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szilárd anyagok elosztására és lemérésére

- 2 -torna torkolatát képezi. A (k k') kések ama nyílás körül a (g) lemez alatt forognak. A késeket a hengeres (m n) és a spirálvonal vagy más görbe szerint alakított (n o p) részből álló szárnyak képezik, mely szárnyak a tölcsér külső kerületéből egészen a tölcsér nyílásáig érnek. Az (m n) fölület arra szolgál, hogy bizonyos ideig az anyag kifolyását meggátolja, az (n o) föliilet az anyagot a középső csatorna felé nyomja, melyen át az azután leesik. Végül a hengeres (o p) középrész meggátolja, hogy a (h) fölületen lecsúszó anyag közvetlenül a (j) csatornába hulljék. Az (o p) fölület a középső nyílás kerületén van kiképezve és ívhossza az (m 11) körivével egyenlő. A 4. ábrán példaképen egy oly berendezés látható, melynek két az (F) nyíl irányában forgó kése van. A garat (h) fenekén az anyag mindig a két kés egyikének (n') pontja és a következő kés mellső élének megfelelő (m) pont között lévő köriven fog csúszni. A kések forgássebességót akként kell megszabni, hogy mialatt azok az (m n') pontok között fekvő valamely pont előtt elhaladnak, a természetes csúszási testnek képződésére elég ideje legyen. Ezt a föltételt okvetlenül teljesíteni kell, ha azt akarjuk, hogy a berendezés előre meghatározott mennyiséget szolgáltasson. Mialatt a henger fölület eme pont előtt elhalad, a lecsúszott anyagot a kés a garatban lévő anyagtól elválasztja, egyben pedig meggátolja, hogy a két kés (m n és o' p') része között levő anyagmennyiség kiessék. Az (m n) fölület után az (n 0) fölület jön működésbe, mely a leválasztott testet a közép felé hajtja. Ha a két (k k') kés között lévő anyag tömege, valamint a kések fordulat-száma ismeretes, a bizonyos idő alatt kiadott anyag menynyisége is meghatározható. A 3. és 4. ábrán látható kiviteli alaktól eltérően a garat az 5. és 6. ábra szerint a közepén adhatja le az anyagot, melyet a kések a garat kerülete felé távolítanak el. Ezen az ábrán (q) a garat, (r) a lemez, melyre az anyag hull és (s) egy központosán elhelyezett kúp. (t) az anyag lecsúszása által képződött test. A 6. ábra az (r) kés és (s) kúp körül forgó kések elerendezését mutatja. A kések, úgy mint az előbb leírt esetben a heugeres (u v) (ú v') fölületekből állanak, melyek meggátolják, hogy az anyag egy bizonyos idő alatt a garatból kihulljék; továbbá a kerület felé irányult spirálvonalszerű (v' x, v x') fölületből, melyek az anyagot a kerület felé és előre tolják. Az (u v' és ú v) hézagok a csúszási test képzésére szolgálnak, ép úgy mint az előbb leirt kiviteli alaknál az (m n' és m' n) hézagok (4. ábra). A kidobott anyagot az (y) garat fogja föl. A 7. és 8. ábrán hosszanti metszetben il'etve a 7. ábra C—D vonala szerint vett metszetben egy oly kiviteli alak látható, melynél az anyag eltávolítása úgy mint a 3. és 4. ábrán a középen történik. Az (f) garatot az (1) profilvasak merevítik, eme merevítésre a (2) tartó van szerelve, mely a (g) bádogot és a kések forgatására szolgáló áttevést viseli. A kések a (3) tengelyükön a vízszintes (4) bádog közvetítésével vannak fölerősítve, a (3) tengelyt egy kúpkerék áttevés indítja forgásnak. Az (5) hajtótengelyt ama részén, mely az anyagon át van vezetve, a (6) védőhüvely veszi körül. A 9. ábrán a berendezés a szénnek retortába való töltésére alkalmazva látható. A berendezés a mozgó töltőberendezés (7) keretére van szerelve és forgatására a (8) dinamógép szolgál, mellyel alkalmas, sebesség csökkentő áttevés útján van összekötve. A leeső szén a töltőberendezés a (10) teleszkóp csövön jut be, mely a töltőberendezés magassági helyzetének megfelelően megnyújtható vagy megrövidíthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés szilárd anyagok elosztására és lemérésére, jellemezve egy mozgó kés által, mely egy tölcsér vagy tartálymeghatározott keresztmetszetű nyílásán át kicsúszó anyagot magával viszi.