25914. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos gépek nyugvó fegyverzetein és induktorain
— 2 — kezett részeket közbeiktatott (m) peczkek, görgők, golyók, ékek vagy hasonlók segélyével egymással szemben elforgathatóvá tesszük. A pofák egyes szegmentjeit kívülről (n) húzó peczkek (4. ábra), vagy pedig belülről (o) nyomó peczkek kapcsolják össze. Ezen peczkek magán a bádogkoszorún elrendezett karimákon is lehetnek alkalmazva, továbbá maga a rugalmas bádoggyűrű is szolgálhat csukló gyanánt, A föntebbi peczkek meghúzása folytán a bádogkoszorú és a pofaszegmentek ellapulnak, s a kifelé görbült koszorú behajlíttatik. A 6. ábra egy kiviteli alakot mutat, melynél a legnagyobb kihajlások pontjai (p) húzórudak által vannak összekötve. Egyáltalában nem szükséges, hogy a húzórudak a bádoggyűrűn belül összefüggő i rendszert alkossanak. Mint a 7. ábra mutatja, a (q) húzó rudak vagy közvetlenül vagy pedig egy (r) támasztó lemez segélyével támadhatják meg a legnagyobb kihajlások pontjait, s támaszpontjaik a gyűrűn kívül, magában az alapozásban foglalhatnak helyet. A föntebb leírt foganatosítási alakok csak két támasztó ponttal bíró bádoggyűrűkre vonatkoztak, melyeknél a deformácziót az által akadályozzuk meg, hogy a legnagyobb kihajlások pontjait húzó vagy nyomó erők hatásának tesszük ki. Természetes, hogy ugyanazon berendezések több pontban alátámasztott gyűrűknél is alkalmazhatók (3. ábra), valamint hogy a gyűrű deformácziójának megakadályozása czéljából a legnagyobb behajlások helyein is lehet ugyanezen berendezéseket foganatosítani. Sőt az is kivihető, hogy a gyűrű kerekségének visszaállítása végett egyidejűleg használjuk föl a gyűrű legnagyobb ki- és behajlási pontjait, vagy pedig néhányat ezen pontok közül. Jelen találmány nem szorítkozik csupán teljes gyűrűkre, hanem épen ilyen módon alkalmazható félgyűrűkre, vagy még kisebb gyűrűrészekre is. Mint a 8. és 9. ábrán vázlatosan föl van tüntetve, egy két (b c) pontban megtámasztott (t) álló, vagy (v) függő félgyűrű deformáczióját szintén azáltal szüntetjük meg, hogy az (u w) görbültségi vonalak legnagyobb be-, illetve kihajlási pontjait (e, f, g, h) nyomó-, illetve húzó erők támadják meg. Ugyanígy járunk el több pontban alátámasztott fél gyűrűk vagy szegmentek esetében is. Az ily módon megfeszített félgyűrűk vagy szegmentek gyakorlati kivitele ugyanúgy történik, mint azt teljes gyűrűknél láttuk. A 10—12. ábrákon a (t) félgyűrű legnagyobb kihajlási pontjait húzó erők támadják meg. A 10. ábra szerint a deformácziót a 4. ábrán bemutatott (m n) húzó szerkezettel, vagy pedig mint szintén föntebb előadtuk, nyomó csavarok segélyével szüntetjük meg. A 11. ábrán a legnagyobb kihajlások pontjai (p) húzó rudakkal vannak összekötve s a 12. ábrán bemutatott szerkezetnél a (q) húzó rudak támasztó pontjai a (t) gyűrűn kívül esnek s az alaplemezek lábainál, vagy magában az alapozásban foglalnak helyet. Olyan szerkezetet, melynél a deformácziót a legnagyobb behajlás pontjában támadó s az (s) oszlop által képviselt nyomó erő szünteti meg, a 13. ábra mutat, míg a 14. ábra szerint a tetőpont behajlását a gyűrű belső oldalán elrendezett (o) húzó csavarok meghúzása által akadályozzuk meg, vagy pedig kívülről alkalmazott nyomó erők által. Fölfüggesztett félgyűrűkre vonatkozó foganatosítási alakok a 15. és 16. ábrán láthatók. A 15. ábrán a három (b, c, i) támasztóponttal bíró (v) félgyűrű legnagyobb kihajlási pontjaiban (n) húzó csavarokkal fejtünk ki hatást, melyek a már ismertetett módon a pofaszegvényeken, vagy magán a bádogkoszorún vannak elrendezve. A 16. ábra szerint a két (b c) támasztó ponttal bíró (v) félgyűrűnél mindennemű deformácziót közvetlenül a legmélyebben lecsüngő pontban támadó (q) húzó rudak által, vagy ezeken kivül még egy (r) támasztó lemez segélyével szüntetünk meg. Még egyszer hangsúlyozva, a jelen találmány úgy teljes gyűrűkre, mint félgyűrűkre és gyűrűszegmentekre is érvényes s a deformácziót nem csak azáltal szüntethetjük meg, hogy a legnagyobb be- vagy kihajlások