25906. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági ellenőrző készülékkel ellátott távjelző
gelynek elforgatásakor (42) esapszögnek ütődik és az ezen alkalmazott töltényt elsüti. Az állvány oldalára erősített (43) tölcsér a durranásnak fokozására és egyszersmind a ködnek elosztására szolgál. A (33) emeltyű alsó végén egy (53) rúgót hord, mely a tengely elfordítása alkalmával megfeszíttetik és a tengelyt önműködőlég ismét eredeti helyzetébe visszafordítja. A készülék működése a következő : Ha a pálya egy vonat által el van foglalva, akkor (1) emeltyűt (2) nyíl irányában elforgatjuk, miáltal (3) rúd, (4) állítógyűrű, (5) pofa és (7) csapszög közvetítésével a (6) tengely illetőleg a jelző tárcsa «tilos»-ra állíttatik. Egyidejűleg a (8) láncz a (10) emeltyűt és evvel együtt (12) keretet is a (13) tengely körül elforgatja, miáltal az ellensúly fölfelé emelkedik. (12) keretnek elforgatása folytán (24) emeltyűvel összekötött (25) forgattyú is forogván, (31, 32) kúpkerekek közvetítésével a (33) tengely is (35) érintőpeczkekkel együtt elforog, mely az áramot zárván, a (38) csengő megszólal és ezáltal az állomásfőnöknek a készülék helyes működését tudtára adja. A (33) tengelynek elforgatása által a (39) kalapács és a (40) ütköző emeltyű is helyéből olykép mozdíttatnak el, hogy egy a moz donyon alkalmazott emeltyűhöz ütköznek Ha már most egy elhaladó mozdony merev karja a (40) ütközőemeltyűbe tényleg beleütközik, akkor ezen emeltyű, mely addig a "(27) emeltyű (29) pofája által fogva tartatott, ezen állásából elfordíttatik és a vele ütközőpeczkek segélyével összekötött (39) ütőkart magával viszi. Az ütköző emeltyű és ütőkar közös (33) tengelyén ülő erősen megfeszített rugó ekkor fölszabadúl és a (33) tengelyt annak összes részeivel együtt eredeti helyzetébe visszacsappantja, mi mellett a (39) ütőkar a (42) ütőpeczekre való ütődése folytán egy töltény fölrobbanását okozza. A (45) tölcsér által fokozott durranás a vonatvezetőt figyelmezteti, miszerint a távjelzőt nem vette észre. Ezen készülék oly módon is berendezhető, hogy annak működésével a vacuumfék is meghúzatik. A mozdonyra helytállóan megerősített emeltyűnek hatása folytán a (33) tengely visszaforgattatván, a (34) és (36) érintő lemezek között az érintkezés megszűnik és a (38) csengő elhallgat. A durranás által figyelmessé tett mozdonyvezető a vonatot megállítja. Mihelyt a pálya ismét szabaddá válik, az őr az (1) emeltyűt kioldja, mire a tárcsa elfordul és a pálya szabaddá válását a mozdonyvezetőnek jelzi. Most ugyanaz a kezelés következik, mint előbb. Az (1) emeltyű kioldása folytán a (40) emeltyű és az összes vele összekötött részek visszamentek. A (8) láncz újbóli meghúzása alkalmával a (40) emeltyűvel kapcsolatban (mint az már fönt leíratott) a töltény tárrá kiképezett (18) lánczkerék is elfordul és egy új töltényt visz az ütőkar elé. Az elhasznált töltények ellenőrzése czéljából az állomásban következő berendezés van alkalmazva. (45) mutatóval ellátott (44) tárcsa a töltények számának megfelelő számú lyukakkal van ellátva, melyek számozott födőkkel valamely hivatalnok által elzárhatók. A (44) tárcsa az (1) emeltyűnek a (2) nyíl irányával ellenkező irányban való elfordítása alkalmával egy osztással tovább fordíttatik, úgy hogy a következő (50) számlap kerül a (45) jelző peczek alá. Az (1) emeltyű elfordítása alkalmával ugyanis egy a (47) emeltyűre erősített ütközőpeczket visz magával, mely a (48) rúd által a (49) emeltyűvel van összekötve és ez által ezt az emeltyűt mozgásában részt venni kényszeríti. A (49) emeltyű túlsó végén czélszerűen egy ellensúlyt és egy továbbítókilincset hord, mely a (44) tárcsa fogaiba beleakad és azt magával viszi. A mindenkori elmozdulás csak akkora, hogy a tárcsa csak egy osztással, azaz két töltény jelzőszámlap közötti darabbal fordul tovább. Midőn a vonat az állomásból kiindul, (41) emeltyűre hatást nem gyakorol és így a töltény el nem sül.
