25905. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szabályozó szerkezet gőzturbinák számára

- « — zetek a (9) rúdra ékelt (15) kar ellentétes oldalain vannak elrendezve; (19) aczellák tolattyúit befolyásoló mótorhengert és (22) a segédcső szelepét befolyásoló mótorhengert jelöli. A föltüntetett példában a czellákat befolyásoló tolattyúk egy szerves egészet képeznek, mely a czellákat egyidejűleg zárja. Lehet azonban ezen tolattyúkat akként is elrendezni, hogy a tachyméter azokat egymás után befolyásolja. Ezen esetben minden egyes tolattyú számára egy-egy külön mótorhengert rendezünk el, melyeket külön-külön csövek segélyével az elosztó szerkezet egyes nyílásaival kötjük össze. A 3. ábra ilyen elosztó szerkezetet láttat, mely négy mótorhenger befolyásolására szolgál. A tolattyúszekrény a (29 30 31) és (32) csőtoldatokkal bír, melyek a tolattyúszekrény körül különböző magasságban vannak elrendezve és a négy mótorhengerrel öszszekötve. A tolattyúszekrényben a (33) tolattyú van elrendezve, mely beállítása szerint egy vagy több csőtoldatot tesz szabaddá. A nyomó fluidum a tolattyú egyik oldalán a (34) csőtoldaton áramlik be; a tollattyú másik oldalán a (35) kibocsátó nyílás van elrendezve. A tachyméter karja a szerint, a mint a turbina sebessége csökken, erősebben vagy gyöngébben nyomja be a tolattyú rúdját. Lehetne nyomó fluidum gyanánt magát a turbina hajtására használt gőzt is alkalmazni. Visszatérve az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alakhoz, melynél a czellák (5) tolattyúi forgó mozgást végeznek, ezen tolattyúkat és a túladagolásra szolgáló segédcső szelepét akként köthetjük össze a tachyméter karjával, hogy azok ennek kilengésével arányos mozgást végezzenek. Ezen czélból mindegyik elosztó szerkezet számára egy-egy (36) segédemeltyűt (4. ábra) rendezünk el, melyeknek (37) vége a tachyméter karjával, illetőleg a tachyméter (8) emeltyűjének (15) végével (l.ábra) csuklósan van összekötve, a mikor is az emeltyű ezen végét két ágra osztjuk; a (36) emeltyűk másik (38) vége csuklósan van összekötve a befolyásolandó dugattyú rúdjával, például a (19) mótorhenger (1. ábra) dugattyújával az (a) rúd segélyével és például a (22) henger dugattyújával a (b) rúd segélyével. Ha a tachyméterkar és a dugattyúk arányos mozgást végeznek, akkor a (36) emeltyűknek középső (d) illetőleg (c) pontja mozdulatlan marad. Már most a (36) emeltyűket akként rendezzük el, hogy ezen mozdulatlan (d), illetőleg (c) pont a (3) illetőleg (4) tolattyúrúddal szemben feküdjék. Ezen elrendezés mellett a befolyásolandó, a (38) csuklóval összekötött dugattyúk pontosan arányos utat tesznek meg a tachyméterkar (37) csuklójának kilengésével. Ha ugyanis a dugattyúk nyugalomban maradnak, akkor a velük összekötött (38) csuklók is nyugalomban maradnak. Ezen esetben a (38) csuklók a (36) emeltyűknek forgási csap gyanánt szolgálnak, midőn a tachyméter-kar kileng; a (3) tolattyúrúd a (36) emeltyű (c) pontja által elállítva, a (19) mótorhengerbe nyomó fluidumot áramoltat, úgy hogy az ezen hengerben lévő dugattyú a tachyméterkar állásának megfelelő állásba mozog. Ez alatt azonban magával viszi a (38) csuklót is, úgy hogy a (36) emeltyű (c) pontja a (3) tolattyúrúdtól ismét eltávolodik és ez által a (19) henger táplálására szolgáló nyílás elzáratik. Ugyanez áll az alsó (36) emeltyűre, ennek (38) csuklójára és a (d) pontra, valamint az ez által befolyásolt (4) tolattyúrúdra is. A (c) és (d) pontoknak a tolattyúrudakhoz képest való pontos beállítása czéljából az emeltyűk közepén beállítható csavarok vannak elrendezve. A rajzban föltüntetett foganatosítási alakban a vezetékfúvókákat befolyásoló tolattyúk gyűrű-alakkal bírnak és a fojtó főszelep szintén gyűrű-alakkal bír. Természetes azonban, hogy a jelen találmány tárgya nem szorítkozik ezen specziális kiképzésre, a mennyiben a jelen találmány tárgyát ezen közegeknek a részletezett módon való befolyásolása képezi.