25899. lajstromszámú szabadalom • Metszett kövek köszörülésére és csiszolására szolgáló gép

köszörűlőfölülethez képest annyiféle haj- | lást kell elfoglalniok, a hány síksor a köszörülendő kövön van. A rozetta síkjai (14. ábra) valamennyien egy-ugyanazon (beleírt) gömbnek érintő- | síkjai, ha tehát ennek középpontját mindig ugyanazon távolságban tartjuk aköszörülőfölülettől, akkor a köszörült lapoknak egy-és ugyanazon gömb érintősíkjainak kell lenniök, teljesen függetlenül attól, hogy a kő tengelye milyen szöget képez a köszörülőfölülettel. Ezen föltevésre van alapítva a gépnek a 9., 10. és 11. ábrákban föltüntetett kiviteli alakja. A (37) hidat a (38) bábokkal magába fogadó (36) ágyak körívalakú (74) csúszkákon vannak elrendezve, melyek külső (75) karimájuk segélyével (lásd a 10. ábrán) a körívalakú (76) hornyokba állíthatók, hogy így a (38) bábok forgási tengelyét a (8) köszörülőfölülethez képest különböző hajlásba hozhassuk, miközben ama beleírt gömbfölületek középpontjai a (76) hornyok görbületi középpontjait összekötő tengelyben feküsznek. A (76) hornyok egy U-alakú (77) keretnek oldalfalaiba vannak vágva, mely keret a (17) szánra van erősítve. A (77) keret oldalfalait a (78) és (79) hidak kötik össze, melyek közül a fölső a (81) forgattyú által hajtható (82) tengelynek (80) nyakcsapágyát tartja, míg ezen tengely alsó vége a másik (79) hídra van ágyazva; itt hordja a (82) tengely a (83) csavart, mely a (74) csúszkákkal szilárdan összefüggő (84) csavarkerékszegmentbe kapaszkodik, úgy hogy a (81) forgattyú forgatása által a (74) csuszkák körívalakú (76) vezetékeikben állíthatók. A mellett a (77) keret külső oldalán a (85) mutató jár egy beosztás fölött és mutatja a bábok, illetőleg kövek tengelyének állását a köszörülőfölülethez viszonyítva. Hogy a (38) bábok tengelyét pontosan beállíthassuk a köszörülőfölülethez, elrendezhetünk még a (81) forgattyún egy a (99) osztótárcsa fölött járó mutatót is. A (37) hídnak berendezése teljesen, a bábok forgatására rajta elrendezett hajtás pedig lényegében egyezik meg a 4. és 5. ábra kapcsán elmagyarázottakkal. A 14. ábrán föltüntetett rozettán öt sor konaxiális (I—V) oldallap van, melyek a kő tengelyéhez viszonyítva, különböző szög alatt vannak elrendezve, és pedig a beleírt gömb középpontjából az (I) síksor lapjaira bocsátott merőlegesek («) szöget zárnak be a kő tengelyével, a (II) síksor lapjaira bocsátott merőlegesek (|s) szöget, az (V) síksor lapjaira bocsátott merőlegesek pedig (y) szöget; a (III és IV) síksorok fölületei közbenfekvő helyzeteket foglalnak el. Az (I) és (II) sorok mindegyike hat lapot foglal magában, minek következtében ezen lapok köszörülése alkalmával a bábokat a (45) emeltyű segélyével mindig 60°-kal kell elforgatni. Az (I) és (II) sorok lapjai egy-egy élükkel csatlakoznak egymáshoz (ugyanazon meridiánban feküsznek), úgy hogy mindkét sor köszörülése alkalmával a (40) csavar kerületének ugyanazon helyén kell az elforgatást előidézni. Az (V) sornak 6 olyan lapja van, melyek az (I) és (II) sor lapjaival egy-ugyanazon meridiánban vannak elrendezve, míg az (V) sornak további 6 lapja ezek között egyenletesen van elrendezve, a (IV) sor lapjai egyenletesen vannak elosztva az (V) sor lapjai között, ellenben a (III) sor lapjai egyenlőtlenül vannak a kerületen elosztva, mivel két szomszédos lapja fölváltva majd a háromszög csúcsával, majd pedig oldalával érinti egymást. Míg tehát az (I II IV és V) sor lapjainak köszörülésénél az elforgatás mindig egyenletes, és pedig az (I) és (II) sornál 60°, a (IV) és (V) sornál pedig 30°, addig a (III) sor lapjainál az elforgatás egyenlőtlen lesz, vagyis egyszer nagyobb, másszor kisebb. Megjegyzendő még, hogy az (I) és (II) soroknál, valamint az (V) sor lapjainak egyik felénél az elfordításnak a kő ugyanazon meridiánjában és ennek megfelelőleg a (40) csavar kerületének ugyanazon helyén kell bekövetkeznie, míg a (III) és (IV) soroknál, valamint az (V) sor lapjainak másik