25847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás edénybetéttel bíró irrigátorok burkoló réteggel már ellátott bádogrészeinek egymással való összekötésére

Megjelent 1902. évi november lió 1 7-én. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI j||Sa HIVATAL SZABADALMI LEI RÁ 25847. szám. XVI/b. OSZTÁLY. Eljárás edénybetéttel bíró irrigátorok burkoló réteggel már ellátott bádogrészeinek egymással való összekötésére. WEISS EMIL GYÁROS SCHMIEDEBERGBEN (NÉMETORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1902 február hó 25-ike. s A bádoggyárakban irrigatorokat (lásd a mellékelt rajz 1. ábráján rajzolt eliilnézetet) eddig úgy készítették, hogy a két (a és b) foglaló gyűrűt, úgyszintén a (d) fogantyúk (c) fölerősítő darabját az (e) hátfalra for­rasztották és ily módon az (f) üvegedény körül egy bádogtestet állítottak elő. Miután a hátfalon az irrigator töltésének ellenőrzé­sére egy (g) skála foglal helyet, továbbá, miután ezen hátlap és a többi részek lak­kozva, illetőleg bronzolva kell, hogy legye­nek, a gyárak jelenleg kényszerítve vannak a lakkozást, bronzolást stb. valamint a skála rányomtatását a különböző részeknek a hátfalra való ráforrasztása után eszközölni. A gyártást drágító sok forrasztási hely azonkívül még azon hátránnyal is bír, hogy a forrasztásnál a fém burkolata a savmentes forrasztóvíz daczára (lakk, bronz vagy rányomtatott skála) megrongálásnak van kitéve. E burkolatot tehát, ha a for­rasztás előtt készíttettük, a forrasztás után ki kell javítgatni, és így kénytelenek va­gyunk az (e) hátlapot az (a és b) foglaló gyűrűk ráforrasztása után elkészíteni. Ebből ismét ama hátrány származik, hogy a (g) skála, mely gyakran a fölső vagy az alsó foglaló gyűrűben is folytatandó, három da­rabban állítandó elő, ami a gyártást körül­ményessé és időrablóvá teszi. Jóval egy­szerűbbé lesz az eljárás, ha, mint a jelen eljárásnál, sikerül valamennyi bádogrészt teljesen elkészíteni (tehát alkalmas burko­lattal és skálával ellátni), mielőtt azokat egymással összekötnők. Az eljárást általában az jellemzi, hogy az (e) hátfalban (h) üregeket képezünk, mely utóbbiakba azután az (e) hátfalhoz erősítendő részeket beillesztjük. Ezáltal a forrasztási helyek számát kevesbítjük ós befolyásukat a gyártás módjára megszüntetjük. Az üregek alkalmazása azonban még más gyártási előnyöket is nyújt. Olyan üregek ugyanis, melyek az irrigátor külön­böző részeinek összeerősítésére szolgálnak, tömeggyártásnál mindig pontosan ugyan­azon helyen lesznek létesítve, úgy hogy a foglaló gyűrűk állandóan a kellő távol­ságban feküsznek. A 2. ábrán a készüléknek az 1. ábra A—B vonala mentén vett metszete van ábrázolva. Az (e) hátfalon ül a szögecsek segélyével vagy egyéb hasonló módon meg­erősített (a) gyűrű. A 3. ábra az (e) hátfal

Next

/
Oldalképek
Tartalom