25795. lajstromszámú szabadalom • Tőzegkokszoló kemencze
Megjelent 11)02. évi november lió 17-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL <T 1 ZABADALMI LEI RAS 25795. szám. I I a. OSZTÁLY. Tó'zegkokszoló kemencze BAMME GOTTLIEB ÉPÍTŐMESTER LEERBEN ÉS KA HL AMANDUS KERESKEDŐ HAMBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 április lió 7-ike. Jelen találmány tőzegkoksz előállítására szolgáló kemenczére vonatkozik. Ezen kemencze párosan egymás mellett elrendezett kemenczékből áll, melyek vagy külön-külön, vagy együttesen működhetnek. A bejelentés tárgyát képező kemencze főleg tőzegkoksz előállítására szolgáljon, a különben nyert kátivny és melléktermékekre kevesebb súlyt fektetve, úgy hogy inkább a tőzegkoksz raczionálisabb termelésére van szánva. Az új kemencze főelőnye abban rejlik, hogy a tulajdo''1 ' ról fntr 't lejtős fenéki czékn< különi czénéi i kalmaz,' eddigelé is ni szenesítés egy al ülőkén történik. Lejtős nás kokszoló kemenismeretes volt; ezen új jn tőzeg kokszolására való kemenazonban ezen fenék lejtője 0I37 nagy, hogy az anyag magától lecsúszik és kiszállításához mechanikai erőt nem kell alkalmazni. Ez először azért szükséges, mert a kemencze kiürítésére mechanikai erőt alkalmazni nagyon nehéz anélkül, hogy a külső levegőnek a kemenczébe való behatolását és azáltal a kemencze tartalmának meggyulladását elkerüljük, másrészt azért, mivel az ezt.i kemenczében földolgozandó anyag csekély szilárdságú és így mechanikai szállítóeszközök alkalmazása mellett nagyobbrészt csak morzsalékot, nem pedig értékesíthető tőzegkokszot nyernénk. A kemencze fenekének az említett okokból szükséges aránylag nagy hajlása következtében a rajta levő darabos anyag könnyen átbukua a fenéken levő anyagon és anélkül, hogy a fenéken a legnagyobb hevítésnek kitéve lett volna, az alsó részen levő kiürítési térbe jutna; ezt elkerülendő, az új kemenczében egy a kemencze feneke felé kiálló nyúlvány van alkalmazva, mely az átbukó anyagot a lejtős fenékre visszatereli, úgy hogy a tőzeg egész anyaga a fenéken kell, hogy végig haladjon és ezáltal egyenletesen kokszolódik. Az eddig alkalmazott kemenezék hátránya abban rejlett, hogy a falaknál, a hol a tüzcsatornák vannak és a legnagyobb hőség keletkezik, túlságosan kiég a tőzeg és tulajdonképeni értékétől megfosztatik, míg ellenben a középen, a hol kevés hőség van nem eléggé kész anyagot nyerünk. Ezen új kemenczénél a tőzeg a fölső részen alkalmazott tűzcsatornák által előmelegíttetik, az alsó csatornák által a félig kész állapot éretik el, míg a lejtős fenéken, a hol a legnagyobb hevítés alkalmaztatik, az egyenletes kokszolást érjük el. A négy kemenczé-
