25789. lajstromszámú szabadalom • Szerszám palaczknyakak és hasonlók mintázására

a külső pofák össze vannak szorítva és a minták a kamrát képező végállásukban vannak, a 3. ábra az oldal- és hosszmozgást eszközlő emeltyűk egyikének oldalnézetét ábrázolja, mely emeltyű a minta egy részét képező karral van fölszerelve, a 4. ábra ezen emeltyű keskenyebb oldalának nézetét mutatja, az 5. ábra a palaczknyak fölső részének keresztmetszetét tünteti föl, mely palaczknyak a fölső támaszfölületet, az elzáró rész fölfekvési fölületét és az ezen szerszám segélyével előállított kamrát mutatja, míg a 6. ábra a minta egy részét képező kar oldalnézetét ábrázolja. A két egymással szembenálló (1) pofa (1. ábra) belső oldala (2)-nél a palaczknyak külső oldalának mintája gyanánt van kiképezve. Ezen pofák hátsó vége (3) csuklós rúdak segélyével az (5) bélyegző hátsó (4) végével van összekötve. Az (5) bélyegző mellső végéhez közel, a bélyegzővel czélszerűen egy darabból egy (6) kiugrás van kiképezve, mely egy kúpos (7) folytatással bír. Az (5) bélyegző továbbá egy vékonyabb (8) véggel bír, melynek segélyével a palaczknyakban helyesen vezettetik. Az (5) bélyegzőben egy hasíték van elrendezve, melyben (10)-nél az oldal- és hosszeltolást létesítő (11) emeltyűk csuklósan vannak megerősítve. Ezen emeltyűk hátsó vége (12)-nél a külső pofákkal csuklósan van összekötve, míg mellső végük a (13) villával (4. ábra) bír, melyben (15) csapok segélyével a (14) csuklós rudak vannak forgathatóan megerősítve. A (15) csapok (16) furata (6. ábra) a (14) rudakban hosszúkásra van kiképezve. A (14) rudak mellső vége egy (17) csap segélyével az (5) bélyegző (9) hasítékában van ágyazva. A (14) rudak mellső végükön (18) kivágással (6. ábra) bírnak. Ha tehát ezen (14) rudak a (9)hasítékon belül összemozgattatnak, akkor a két rész együttvéve oly vastag, mint amily vastagsággal egy (14) rúd bír a (19) részen (4. ábra). A (14) rudak továbbá (20)-nál kivágással bírnak, úgy hogy hátsó végük a (11) emeltyűk (13) végének villája közé helyezhető (4. ábra). Az oldal- és hosszmozgást eszközlő (11, 11) emeltyűk (21) lejtővel bírnak. Utóbbi a szerszám használatánál a palaczknyak fölső leferdítését képezi (2. ábra). A (14) rudak egy-egy (22) éllel bírnak, mely élek az elzáró rész fölfekvési föliiletét képezik ki. Az (1) pofákkal czélszerű módon (23) tokok vannak egy darabból kiképezve, melyekben (24) rúgók vannak ágyazva; utóbbiak az (5) bélyegző (25) kivágásaiba fekszenek. A (24) rúgók az (1) pofákat rendesen egymástól elszorítják és az emeltyűk végeit, valamint a (14) rudak által képezett mintát visszahúzzák, úgy hogy utóbbiak a bélyegző kúpos (7) végei között vannak. Ha a szerszámot használni akarjuk, akkor a bélyegző mellső végét a palaczkba bevezetjük, az (1) pofákat összenyomjuk, miáltal a pofák minta gyanánt kiképezett fölületei az üveggel érintkezésbe jönnek és a palaczknyakat mintázzák. A pofák mozgásánál a (11) emeltyűk saját csapjaik körül forognak. Ily módon az emeltyűk mellső végei a bélyegző mellső kúpos (7) végének szélén túl kifelé mozognak és a (21) fölületek az üveggel érintkezésbe jönnek, miáltal a palaczknyakban a fölső leferdítést mintázzák. Egyidejűleg a (14) rudak is a (7) rész szélén túl kifelé vezettetnek, amidőn a (14) rudak (a) fölülete az emeltyűk (b) föliiletével egy vonalba kerül és a (14) rudak (22) fölülete a (7) rész mellső szélén túl kifelé kerül. Ha az emeltyűknek és a (14) rúdaknak a mintát képező végei a (7) rész mögé visszahúzattak, akkor a (15) csapok a (14) rudakban lévő (16) hasítékok mellső nyomó fölületére fekszenek. Ha ellenben a pofák összeszoríttatnak és az emeltyűknek és rudaknak a mintát képező végei hátrafelé vezettetnek, akkor a (15) csapok a (16) hasítékok szembenfekvő fölületére fekszenek. Ha a szerszámot a palaczknyakba bevezetjük és a (6) kiugrás az üvegre fekszik, akkor a (7) rész az alakítható üvegben egy ferde fölületet képez, mely azonban még nem bír a szándékolt alakkal, mivel ha a (14) rudak (22) fölületei a (7) rész szélén túl kifelé vezettettek, akkor ezen fölületek