25770. lajstromszámú szabadalom • Újítások lokomotívkazánokon
csövet két (q ql) kanyarodó csőnek az (a) és (e) csőfalakba való behelyezése által egy csőkígyóvá egyesítünk, minek következtében a fűtőgázok a kazán hosszanti részén háromszor, vagy még többször kénytelenek átáramolni, a mint azt a berajzolt nyilak mutatják. Minden egyes kígyónak a hátsó (a) csőfalban ágyazott nyitott végébe egy tölcséralakú (r) csőcsonkot helyezünk, hogy a fűtőgázok beáramlását megkönnyítsük. Egy-egy forralócső csoport, illetve kígyó (p pl p2) csöveinek keresztmetszete különböző alakú, nevezetesen a legmelegebb gázok átfolyta (p2) cső keresztmetszete, mint azt a 9. ábra mutatja, egy kissé befelé lapított fölső éllel bíró lapos körszegmentum, a (pl) csőé egy egyenes fölső éllel bíró félköralak, a (p) csőé pedig, melyen a már lehűtött gázok áramolnak át, közel köralakú. A szúró lángnak kitett hátsó (q) kanyarodó cső és az (r) tölcsércsőcsonk gyors átégésének elkerülésére ezeket egy eléggé vastag tűzálló (s) réteggel (8. ábra) vonjuk be; hasonlóképen a tűzszekrény belső falát is egy a rostély, illetve vízkamrafödél fölött elrendezett, körülbelül 30 cm. magas tűzálló védőburkolattal látjuk el. A domború és hullámosan kiképezett (n) tűzszekrényfödél fölött és a köteg csövei fölött, illetve azok között lapos (t) vízserpenyők vannak köteleken fölfüggesztve, melyek szitaszerű (u) fenekekkel vannak ellátva. Eme serpenyők mindegyikébe egy önzáró (v) szeleppel ellátott (w) táplálócső torkollik. A víz a serpenyőkből finom permetező eső alakjában jut ki, úgy hogy az egyes csöppek, melyek a tűzszekrény hullámos födelére, valamint a forró csövekre esnek, gyorsan elpárolognak. Hogy a tápláló vizet már erősen előmelegítve juttassuk a serpenyőkbe, illetve a tűzszekrény terébe, a szerkocsiból vett hideg tápláló vizet az (x) előmelegítő cső segélyével a tűztéren vezetjük át; eme csőtől a serpenyőkhöz vezető (w) táplálócsövek, valamint a víztérbe vezető, nem ábrázolt csövek ágaznak el. A kazán hosszanti részében lévő és a gőzből lecsapódott, csekély vízmennyiség mindenkori állásának fölismerésére oldalt az (y) vízmutató van elrendezve (2. és 6. ábra). Minthogy a kéményben a szokásos módon elrendezett gőzfúvócső csak ritkán idézhet elő a sok kígyócsőben kielégítő huzatot, ennek a támogatására egy a füstkamrába a kéménynyak közelében beépített (z) ventilátort alkalmazunk. A ventilátort tetszőleges módon, például a gép forgattyús hajtóműve útján működtethetjük. A (g) vízkamra belső terének a kazánkőtől és iszaptól való könnyebb tisztítása czéljából az (i) kanyarodó csövek levehetők. A csőköteg tűzcsatornáit, melyek három csőnek egy kígyócsővé való egyesítése következtében a kanyarulat közelében korommal és szálló hamúval eltömődnek, a két kanyarodó csőnek eltávolítása után a füstkamra felőli oldalról könnyen tisztíthatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lokomotivkazán, az által jellemezve, hogy az egész kazántér egy a hátsó csőfal közelében elrendezett válaszfal által egy a tűzszekrényt körülvevő víztérre és egy a kazán hosszanti részében lévő csőköteget bezáró elpárologtató térre van osztva, a hol is a tűzszekrény fenekét egy egyszersmint rostély gyanánt működő, léghozzávezető és tisztító nyílásokkal ellátott lapos vízkamra képezi, mely a tűzszekrényt körülvevő víztérrel közlekedik, míg a tűzszekrény födele domborúan van kiképezve és a víztérben fekvő oldalán hullámokkal vagy bordákkal van ellátva, a csőköteg pedig a kötegnél magasabb, külön szekrénybe van zárva. 2. Az 1. alatt igényelt lokomotivkazánnál szitafenékkel ellátott vízserpenyőknek alkalmazása a tűzszekrény födele fölött, valamint a köteg csövei fölött és között, mely serpenyőket előmelegített vízzel táplálunk és melyből a víz permetező eső alakjában jut a tűzszekrény