25761. lajstromszámú szabadalom • Önműködő czéltábla

zetve, hátsó végével egy könnyen elforgat­ható (16) emeltyű fölé nyúl, melynek alsó oldalához viszont egy mellső végével a (15) üllő alatt fekvő (17) emeltyűnek rövidebb karja fekszik hozzá. A (14) csúszó peczek í és a (15) üllő, mint az ábrákon látható, alkalmas (24) vezetékléczek között mozog- | nak. A burkolólemezeknek kiemelkedő (18) toldataiban a (19) tengely körül lazán fo­rogható és könnyen lebillenthető (20) ka­lapács foglal helyet, mely a lövedék talá­lása alkalmával keletkező rezgés folytán az 5. ábrán nyíllal jelölt irányban lebil­len, hozzáütődik a (15) üllőhöz, ez elbil­lenti a (16) és (17) emeltyűket, ennek kö­vetkeztében a (11) emeltyűnek mellső (12) karja a (13) kallantyú kimetszését elhagyja s így a fölszabaduló keret, a (21) tokokban elrendezett (22) rúgós peczkek hatása alatt önműködőlég a 6. ábrán föl­tüntetett állásba billen. Ha most már a (9) vonóközegre húzás gyakoroltatik, a keretnek alsó lécze a (22) rúgós peczkek visszaszorítása mellett aka­dály nélkül visszatérhet előbbeni állásába s ugyanekkor a (8) karnak kissé előre­szökő alsó szakasza hozzányomul a (23) kö­nyökemeltyűnek külső karjához, ennek belső karja a (14) csúszópeczek révén a (20) kalapácsot visszaemeli működésre kész állásába s evvel egyidejűleg az emeltyű­szerkezetnek összes alkatrészei visszatér­nek saját súlyuk behatása alatt önműkö­dően az 5. ábrán föltüntetett helyzetbe. Hogy a czéltábla időközben tetszés sze­rint bármikor lebillenthető legyen, a szer­kezet (28) fedőlemezén egy a 3. ábrán be­mutatott kivitel szerint a (25) hüvelyben elrendezett tekercsrúgó hatása alatt álló (26) kar foglal helyet, melynek fölgörbí­tett vége a kalapács nyele elé nyúl, úgy hogy a (26) kar hátsó végéhez csatlakozó (27) vonóközegre gyakorolt húzás alkalmá­val a kalapács s így a czéltábla is lebil­lenthető. A kellő mértékben megszorított (2) ten­gelycsapok és a rúgós peczkek (21) tok­jainak mellső peremei, valamint a (13) kal­lantyú a keretet oly erősen fogvatartják, hogy a czéltáblának a szél hatása követ­keztében önmagától való lebillenésétől nem lehet tartani. Önként következik a föntebb előadottak­ból, hogy a találmány tárgyának egyes részletein igen sokféle változtatást és mó­dosítást eszközölhet bármely szakember, a nélkül, hogy az által a találmánynak tulaj­donképeni lényege megmásíttatnék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő czéltábla, jellemezve egy a czéltábla-alak fölvételére szolgáló, után­állítható tengelycsapok segélyével meg­felelő alzatba lebillenthetőleg ágyazott keret s az ezt működésre kész helyze­tében fogvatartó kallantyúval együtt­működő emeltyűszerkezet által, mely egy a lövedék találása alkalmával ke­letkező rezgés következtében lecsap­panó súly hatása alatt az említett kal­lantyút s így a keretet is önműkö­dően szabaddá teszi, úgy hogy a czél­tábla rúgóhatás alatt lebillenve, a ta­lálást pillanatnyilag jelzi. 2. Az 1. igényponttal védett czéltáb Iánál az elforgatható kereten olyan kar alkal­mazása, melynek segélyével, valamely vonóközeg révén, a czéltábla lebillent állásából visszavezethető működésre kész helyzetébe s e közben az említett kar az emeltyűszerkezet egy vagy több tag­jának közvetítésével a nehezéket vagy kalapácsot is visszavezeti kezdeti állá­sába, míg ugyanezen helyzetet az emel­tyűszerkezetnek összes tagjai saját sú­lyuk behatása alatt foglalják el. 3. Az 1. igényponttal védett czéltáb Iánál egy rugalmas kar vagy kampó alkalma­zása, melynek segélyével, alkalmas vonó­közeg révén a nehezék vagy- kalapács s így maga a czéltábla is, tetszés sze­rint bármikor lebillenthető. 1 rajzlap melléklettel.) RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KYOMDAJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom