25754. lajstromszámú szabadalom • Készülék elektromos áramok kimutatására

31egjelenl I i)02. évi november hó lO-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATA L SZABADALMI LEIRAS 25754. szám. VI l/f. OSZTÁLY Készülék elektromos áramok kimutatására ARMSTRONG JAMES TARBOTTON ÉS ORLING AXEL ELEKTRO­TECHNIKUSOK LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 május hó 1-je. Jelen találmány tárgyát elektromos ára- i mok kimutatására szolgáló készülék ké­pezi, különösen pedig arra vonatkozik, hogy ezen készüléket igen gyönge elektro­mos áramok kimutatására alkalmassá tegye és hogy a készüléket más készülékek mű­ködtetésére szolgáló egy vagy több relais befolyására lehessen fölhasználni. A találmány tárgya az elektrokapilláris tüneményekből indul ki, mely többnemű csöppfolyós vezetők érintkezési fölületén, pl. kéneső és higított kénsav vagy jodkálium alkoholos oldata, észlelhető, ha az egyik folyadékból a másikba elektromos áram halad. A tünemény a folyadékok eltolódásából áll és jelen találmány szerint szívócső mű­ködésbe hozatalára vagy a készülék egy igen finoman kiegyensúlyozott részén az egyensúlyi állapot megzavarására használ­tatik föl, hogy ez által a relais-vezeté­ket zárja. Minden esetben a készülék nyu­galmi állapotában egyensúlyi helyzetben van, melyet az elektrokapilláris jelenség megzavar. Ennélfogva még a leggyöngébb áran ot kisérő folyadékeltolódás is az j egye.-súly megbomlását és az egyik oldal i túlte. helését fogja maga után vonni, miál- ! tal a relais működésbe jő. A jelen találmány szerinti készüléknél egyes esetekben a csöppfolyós vezetők különálló edényekben vannak elhelyezve, melyek egymással cső vagy alkalmas csa­torna segélyével közlekednek, míg más esetekben csupán egy, megfelelően alakí­tott csövet alkalmazunk. A mellékelt rajzon: 1., 2., 3. és 6. ábra a találmány tár­gyának különböző foganatosítási alakjai függélyes metszetben, szkematikusan ábrá­zolva, 4. ábra egy részlet fölülnézetben, 5. és 7., továbbá 8. és 9. ábrák további változatokat tüntetnek föl. Az 1. ábrában a találmány tárgyának legegyszerűbb foganatosítási alakja van föl­tüntetve, melynél a két (b c) részből álló (a) edényt alkalmazzuk, melynek (b) része lapos és (d)-ig higított savval van meg­töltve, míg a (c) rész lényegesen mélyebb és (e)-ig kénesővel van megtöltve. A kén­eső fölszine lényegesen magasabban áll, mint a higított sav fölszine a (b) edény­részben. A (b c) edény fölött az U-alakú (f) szívó­cső van a (g) karra megerősítve, végei pedig a (b) illetőleg (c) edényben lévőfo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom