25709. lajstromszámú szabadalom • Ívlámpa

- 3 lönbözik, hogy (7) védőfal (8) lámparudazaton szilárdan ül és fönn hengeres (29) toldattal van ellátva, melyet (13) tokrész szűkített (30) szélébe be lehet tolni. A fűtőgázok elvonulására szolgáló (15) tér e mellett egyrészt (15) harangszegély, másrészt (29) hengeres toldat által képeztetik. A 3—6. ábrákban föltüntetett ívlámpa szerkezeteknél, melyeknek szenei egymás mellett vannak elrendezve és párhuzamosan vagy szög alatt haladnak, a védőfal analóg módon van elrendezve. Itt is (10) a kapcsoló szerkezet tokja és (11) az utóbbi és (9) fényív között lévő tér, melyet lefelé a védőfallal akarunk elzárni. Az égési gázok szintén (13) tokrész alsó vége, illetve (29) hengeres toldat között egyrészt és (15) harangszegély között másrészt képezett (16) téren át vonulnak el. Miként vezettetnek ezen foganatosítási alakoknál a szenek és mely eszközökkel tolatnak el a leégés arányában, jelen találmány lényegére befolyással nincsen. A jobb megérthetés kedvéért azonban megjegyezzük, hogy a rajzban föltüntetett foganatosítási példáknál (26) csövekben vezettetnek és egyikük, még pedig (17) szénrúd (27) elektromágnes és (28) horgony által akkép befolyásoltatik, hogy a fényív a szükségletnek megfelelően kiterjesztetik. A 3—6. ábrákban föltüntetett összes foganatosítási példánál a kapcsoló szerkezet (10) tokja teljesen van föltüntetve. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál (7) védőfal úgy (8) lámparudazattal, mint (13) tok alsó végével szilárdan van összekötve, csakis (14) harangot lehet fölső (15) szegélyével levenni, miután (24) zár oldatott. Hogy ezen szerkezetnél (11) térbe juthassunk, ha (26) szerelvényrészeket meg akarjuk nézni, (13) tokban egy vagy több csappantyú vagy (36) ajtó van elrendezve, melyeken szükség esetén a kezet át lehet dugni. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál (7) védőfal (8) lámparudazattal szintén szilárdan van összekötve, de (13) tok alsó (12) széle néki támaszkodik. Hogy tehát (26) szerelvényrészekhez juthassunk, (13) tokrészt (10) toktól elválaszthatónak kell készíteni, ép úgy, mint az 1. ábránál a mi (22) zárral tétetik lehetővé. Az 5. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál (7) védőfal szintén (8) lámparudazaton van megerősítve és a 2. ábrához hasonlóan (29).hengeres toldattal van ellátva, mely (13) tokrész szűkített (30) végébe tolható. Különben a berendezés har sonló a 4. ábrában föltüntetetthez. A 6. ábra szerint (7) védőfal az 1. ábrához hasonlóan (8) lámparudazaton lazán eltolható; (13) tokrész alsó (12) szélére támaszkodik és megfelelő toldatok vagy, mint a rajzban föl van tüntetve, a (8) lámparudazat alsó végén megerősített (31) gyűrű alulról megfogják. Ha tehát (13) tokot (14) haranggal és (15) szegélyével a rajzban föltüntetett helyzetig fölemeljük, akkor (12) szegély alulról fogja a védőfalat és kissé megemeli, úgy hogy (12) szegélyre erősen ráfekszik. Mindezen esetekben (13) tokrész (20) szellőző nyílásokkal látható el, ép úgy, mint az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál, hogy a könnyebb gázrészecskéknek a bevezetett friss levegővel való elvonulásra alkalmat adjunk. A friss levegő bevezetésével különben a (11) térbe betódult gázrészecskék annyira higíttatnak, hogy kártékony befolyást már nem gyakorolhatnak. Még megemlítendő, hogy a tokrészek alakja is a szükséghez képest választható. Természetesen, hogy a védőfal alakjának ezen alakváltozáshoz alkalmazkodni kell. Ép így lehet az 1., 2., 4., 5. és 6. ábrákban föltüntetett (13) tokrészben oly csappantyúkat vagy (36) ajtókat e'rendezni, mint a hogy a 3. ábrában jeleztük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. ívlámpa tetszőlegesen elrendezett szenekkel, jellemezve egy a fényív és a kapcsoló szerkezet tokja között elrendezett (7) védőfal által, azon czélból, hogy úgy a fényív fölött, de a kapcsoló szerkezet alatt lévő lámparészeket, mint magát a kapcsoló szerkezstet az