25688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cyanalkáliák előállítására
Megjelent 19<>2. é\i november hó 4-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 25688. szára. IV/b/l. OSZTÁLY. Eljárás cyanalkáliák előállítására. DEUTSCHE GOLD- & SILBER-SCHEIDE-ANSTALT VORM. RÖSSLER CZÉG M/M FRANKFURTBAN. Pótszabadalom 24154 számú szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1901 október hó 22-ike. A törzsszabadalomban ismertetve van egy eljárás cyanalkáliák előállítására, mely a cyanalkáliák ismert syntbézisét alkálifémből, ammóniákból és szénből az által teszi egyszerű és raczionálisan végrehajtható műveletté, hogy a magasabb hőmérsékletnél igen könnyen bomlókony alkáliamidot képződése alkalmával kiszámított mennyiségű cyanidnak előzetes hozzáadása útján azonnal a rendkívül állandó cyanamiddá alakítjuk és azután a hőmérséklet emelése által egy további aequivalens szénnel cyaniddá alakítjuk át, További kísérletek azt mutatták, hogy a cyanamidnak ezt a közbevetett képződését és az alkálifémnek és ammóniáknak ez által előidézett jobb kihasználását más úton is elérhetjük. Azt találtuk ugyanis, hogy cyanamid közvetetleniil alkáliamidból és szénből is képződhetik, ha a reakcziókeverék hőmérsékletét olyan pontnál tartjuk, mely nem haladja túl az alkáliamid bomlási hőmérsékletét. A cyanamidnak képződése alkáliamidból és szénből a következő egyenlet szerint: 2 Na NHa -)- C = Na2 N2 C + H4 már 350°C.-nál megkezdődik és 400°C.-nál már rendkívül élénk. Ennélfogva a törzsszabadalomban elérendő előnynek, vagyis annak biztosítása czéljából, hogy a nátriumból és ammóniákból képződött, a cyanidképződéshez szükséges hőmérsékletnél könnyen bomlékony nátriumamidot cyanamiddá való rögtöni átalakítása folytán a bomlástól megóvjuk: akképen is eljárhatunk, hogy a cyanidnak a törzsszabadalomban ajánlott előzetes hozzáadását egészen vagy részben elhagyjuk és csak a folyamat első részében a hőmérsékletet olyan alacsonyan tartjuk, hogy cyanid még nem képződhetik ugyan, de az összes képződő nátriumamid keletkezésének pillanatában a jelenlevő széli segítségével azonnal cyanamiddá alakul át. Abban a mértékben, melyben cyanamid képződik, a hőmérsékletet ezen vegyület magasabb olvadási pontjának megfelelően lassan kb. (300° C. véghőmérsékletig emelnünk kell. De még ennél a hőmérsékletnél sem kell — ellentétben a közvetlen cyanidképződéshez szükséges sokkal magasabb hőmérséklettel — félnünk alkáliamid bomlásából eredő lényeges veszteségtől. Csak a mikor az összes nátrium cyanamiddá alakult át és így a veszteségek meg vannak akadályozva, akkor emeljük a hőmérsékletet annyira, hogy az ismert Drechsel-féle reakczió sz 31 int:
