25669. lajstromszámú szabadalom • Szelep nélküli kenőszivattyú

Megjeleni 1902. évi november hó 4-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25669. szám, V/d/l. OSZTÁLY. Szelepnélküli kenő szivattyú ALEX. FRIEDMANN CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 május hó 14-ike. A találmány tárgyát kenő szivattyú ké­pezi, mely gőznyomás alatt álló terekben (különösen a gőzgépek hengerében vagy tolattyútereiben) kiképezett csúszófölületek kenésére szolgál és mely szivattyúnak sem visszacsapó szelepei, sem más önműködő el­záró közegei nincsenek. Az eddig haszná­latos kenő szivattyúknál a visszacsapó szelep megakadásánál vagy rossz tömítésénél a gőz könnyen juthat az olajtartályba és ennek fenekén csapadékvíz alakjában gyűlhet össze, mi által a kenőszivattyú működését hátrá­nyosan befolyásolja. Ezt a hátrányt az aláb­biakban leírt szivattyúnál elkerüljük, ameny­nyiben az alkalmazott kényszermozgású szi­vattyú-dugattyúk egyszersmind elzáró köze­gek gyanánt is szerepelnek. A csatolt rajzon a találmány tárgyát ké­pező kenőszivattyú egy kiviteli alakjában van ábrázolva, nevezetesen az 1. ós 2. ábra két egymásra merőleges függélyes metszet, a 3—5. ábrák részletrajzok. Az (L) olajtartályban a (g, gl) és (f) ex­czenterekkel ellátott (k) tengely van ágyazva, melyet az ismert módon az (m) fogaskerék és az (n)emelő útján hajtunk. Az (f) exczenter a (g, gl) exczenterekhez képest el vau tolva (lásd 4. ábrát). Az olajtartály hengeres vája­tában az (x) vezetőkeret hengeres (hl) része van vezetve. Ezt a részt a (g, gl) exczen­terek működtetik, minek következtében a (hl) rész föl- és lefelé mozog. Az (x) vezető­keret fölső részén két derékszögalakú kimet­széssel, alsó hengeres részében pedig ugyan­csak hengeres fúrattal van ellátva, melyben a másik (y) vezetőkeret csapszerú (h2) tol­data vezetődik. A (k) tengely forgatásánál tehát az (x) és (y) keretek egymáshoz viszo­nyítva mozgást végeznek. Az (x) keret az (a) dugattyúval, az (y) keret pedig a (b) dugattyúval van összekötve, mely utóbbi az (x) keret (e) furatán megy át. Az (a) és (b) dugattyúk tömítését rugalmas, egymás fölött fekvő (r) fémlemezek képezik, minek követ­keztében a dugattyúpalást föliilete minden pontján tökéletesen van tömítve. Az (a) dugattyúval együttműködő (c) henger a leg­fölső (o) nyílás útján az olajtartállyal, a leg­alsó (o3) nyílás útján pedig a fogyasztás helyével közlekedik, az (ol, o2) nyílások út­ján pedig a (b) dugattyúval együttműködő (cl) hengerrel áll összeköttetésben. Ha már most a (k) tengelyt a nyíl irányában (1. ábra) forgatjuk, akkor a (b) dugattyú az (f) ex­czenter által működtetve, lefelé mozog, az (a) dugattyú pedig, melyet a (g és gl) ex-I czenterek működtetnek, fölemelkedik. Rövid-

Next

/
Oldalképek
Tartalom