25665. lajstromszámú szabadalom • Lökőszer

jük, hogy mialatt a (g) tolórúdra az (f) exezenterkorong egy kiugrása hat, a (g) tolórúd a (c) keretet előre tolja és a (d) rúgót megfeszíti, mikor pedig a tolórúd a kiugrás hatása alól fölszabadul, a (d) rúgó a (c) keretet a (h) csaptatófáig visszalöki, tehát a keret és az erre szerelt részek állandó ide-oda mozgást végeznek és a ponyva csíkok által szállított zagy szemeire lökéseket gyakorolnak, mely lökések és a ponyvára folyó mosó víz hatása alatt a zagy osztályozása, illetőleg a meddő kőzet- és érczszeinek szétválása megy végbe. A (b) függesztőrudak hossza alkalmas berendezések — a rajz szerint az egyes rudak két részét összekötő kétféle csavarmenetekkel bíró csavarházak segélyével — egymástól függetlenül megváltoztatható, tehát a keret lejtőssége úgy a keret hoszszanti irányában, mint erre merőleges irányban tetszés szerint szabályozható. A (c) keret két végén, a (d) rúgó, illetőleg a (g) tolórúd szomszédságában egy-egy (j k) vezetőhenger van elrendezve, mely fölött a zagyot a széren végig szállító végtelen ponyva van kifeszítve. Ez a ponyva a találmány szerint több, egymástól párhuzamos, végtelen csíkra van osztva, melyek különböző sebességgel mozognak. A megrajzolt kiviteli alaknál három (il i2 i3) csík képezi a ponyvát, ezek a csíkok annak következtében mozognak különböző sebességgel, hogy a mozgatásukra szolgáló hengereknek átmérője a hengerek különböző szakaszain különböző, nevezetesen az (il) csík alatt a legnagyobb, az (i3) csík alatt a legkisebb, tehát a hengerek különböző részeinek kerületi sebessége és így a megfelelő csík mozgássebessége is különböző, daczára annak, hogy a szögsebességük azonos. Ennél a berendezésnél a csíkok különböző magasságú síkokban fognak mozogni, de ha a csíkokat egy síkban kívánjuk elrendezni, — mi sok esetben czélszerű lehet, — ez is sikerül, ha a (j), illetve (k) hengereket megosztjuk, egyes részeiket alkalmas, ismert sebesség változtató áttevés útján kötjük össze egymással és az ágyazásukra szolgáló tengelyre lazán húzzuk föl. A ponyva vezetésére az ismeretes, vízágyat képező asztal szolgál, mely a (c) keretre van szerelve, a ponyva fölső, meghúzott ágát támasztja alá és mely annak megfelelően, hogy a ponyvát alkotó csíkok különböző magasságban fekszenek, különböző magasságban fekvő (11 12 13) részekből van összeállítva. Az asztalra a vízágy képezésére szolgáló vizet az ismert módon vezetjük be, az asztalon az ugyancsak ismert vízelosztó és vízvezető csatornákat képezzük ki. de eme vízelosztó csatornák ' irányát akként választjuk meg, hogy azok az asztal bármely helyzeténél vízszintesen feküdjenek. A 4. ábrán a vízelosztó csatornák elrendezése világosan látható. A ponyva alsó, meg nem feszített ágát az (n) vezetőhengerek támasztják alá, a (k) hengert, az (m) szíjkerék hajtja egy szíj közvetítésével. A zagy az (o) zagyosztóból jut az (il) csíkra, az (il i2 i3) csíkokon úgy mint az ismert lökőszérek meg nem osztott ponyváin dússága szerint részekre oszlik, nevezetesen a legdúsabb rész az (il) csíkon marad, míg a legszegényebb rész az (i3) csíkig jut, ezenközben a (p) víztartályból táplált (ql q2 q3) csövekből kifolyó mosóvíz hatásának van kitéve, minek következtében az érezszemek a meddő kőzet szemeitől elválasztatnak. Minthogy az osztályozott zagy egyes részeit különböző sebességgel mozgó ponyvacsíkok szállítják és minthogy ezek a részek annak megfelelően, nagyobb-e vagy kisebb-e ércztartalmuk, rövidebb, illetőleg hosszabb ideig maradnak a széren, tehát rövidebb vagy hoszszabb ideig vannak a mosóvíz hatásának kitéve, a különböző ércztartalmú zagyrészekből az érez egyaránt tökéletesen vonható el, minek következtében a gép munkája tökéletesebbé válik, a nélkül, hogy munkabírása csökkennék. A találmány lényegét az, hogy a ponyvát több vagy kevesebb csíkra osztjuk-e nem érinti, ép úgy mellékes a ponyvacsíkok mozgássebessége is, mert az esetrőlesetre az adott viszonyoknak megfelelően változik.