25650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémrétegnek ill. fémlemezeknek előállítására fényképészeti, fotomechanikai és egyéb nyomtatási czélokra

soknál való használatra teszi alkalmassá; az eljárás másik jellemzője pedig abban áll, hogy az esetben, ha a lemezeket fényképészeti eljárásokhoz akarjuk alkalmazni, akkor az imént említett kötő bevonatra egy fényérzékeny bevonatot kenünk, melynek megvilágítása által a bronzrétegen fényképek keletkeznek. Az eljárást következőképen foganatosítjuk : A bronzréteget alkohollal való keményítős után a következő anyagok egyikével vagy tetszőleges keverékével leöntjük : megmelegített tiszta gelatine, mely a körülmények szerint esetleg több vagy kevesebb formalinnal (40 százalékos formaldehydoldattal) chromtimsóval, chromkálival vagy más keményítő anyaggal keverhető, továbbá chloroformban, benzolban, szénhydrogénben vagy más oldószerben föloldott kaucsuk, vagy két százalékos kollódium stb; a lemezeket a leöntés után függélyes helyzetben, leghelyesebben nappali fénynél megszárítjuk: az így előállított lemezek minden fotomechanikai és más nyomtatási eljáráshoz alkalmazhatók. Ha fényképészeti czélokra szolgáló lemezeket akarunk előállítani, akkor az imént leirt módon kötő bevonattal ellátott és megszárított lemezeket ismert módon fényérzékeny emulzióval preparáljuk és aztán megszárítjuk, mire a fényképészeti lemez a használatra kész és tetszőleges módon csomagolható és szállítható. Az ilyen fényérzékeny bronzrétegek a fényképészeti papírok módjára negatív segélyével megvilágíthatok és közvetlen nagyításokra épúgy fölhasználhatók, mint a bromezüstpapir. A csupán az említett kötő bevonattal ellátott bronzréteg pedig az öszszes fotomechanikai és más nyomtatási eljárásoknál ép úgy alkalmazható, mint a papir. A fémes réteggel bevont lemezeken ily módon előállított képek igen tartósak és minden tekintetben fölülmúlják a papírra nyomtatott vagy másolt képeket, a mennyiben a bronzalap a legszebb fényhatások, féltónusok és oly finom árnyalatok létrehozását teszi lehetővé, a milyennek fényérzékeny és más papíroknál soha el nem érhetők. A törzsszabadalomban védett eljárással megejtett további kísérletek folyamán kitűnt, hogy az elérendő hatásra és a jó reprodukczióra jelentékeny befolyással van, hogy a bronzréteg alátétje mily anyagból készül. Ezen czélra a fémek közül legjobbnak bizonyult az alumínium, mivel a* a bronzporral kevert lakkréteggel sokkal bensőbben egyesül, mint más fémek, továbbá savak iránt közömbös és deformálódás esetében ellenálló képessége daczára minden fáradság nélkül a helyes alakra hozható anélkül, hogy az általa hordott réteg a legcsekélyebb mértékben megsérülne. Ezenkívül az alumínium más anyagokkal szemben még azon előnnyel bír, hogy az a fénykép előállítása közben ismételten szükséges vízzel való kezelésnél változatlan marad, a mi más ezen czélra alkalmazott anyagról nem igen mondható. A találmány szerint alumínium alátéttel bíró bronzrétegen előállított fényképek a papíron, ±11. kartonon vagy más anyagon előállított képek összes előnyeit egyesítik magukban, anélkül, hogy azok hátrányaival bírnának. Ha a bornzrétegen fotográfiái vagy fotomechanikai úton vagy más nyomtatási eljárás szerint előállított képeket fényes védő bevonattal akarjuk ellátni, a mi sok esetben igen ajánlatos, akkor a képek fémes, ill. bronzalapját mindjárt a képek átvitele vagy fixirozása után úgynevezett pyroxyilinlakkal vonjuk be, mely 5 — 55 százalék lőgyapotnak és 94-5 — 95-0 « amylaczetátnak oldatából áll; ugyanezen czélra aczetont más és hasonló oldó szereket is alkalmazhatunk, melyeknek azonban teljesen savmenteseknek kell lenniök. A szokásos módon a fémes rétegre átvitt vagy fixirozott képet ezen oldattal leöntjük, melynek fölöslegét, miután a rétegen szétfolyt, a lemeznek gyenge meghajtása által lefolyatjuk. Ezen oldat azon tulajdonsággal bír, hogy a képet tartalmazó réteget bensően összeköti a fém lakkréteggel úgy, hogy az előbbi