25647. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világító és fűtőgáz előállítására
Megjelent 1902. évi október hó 28-án. — 9 MAGY. gj| IvIR. SZABADALMI WM HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25647. szám. II/e. OSZTÁLY. Eljárás világító- és fűtó'gáz eló'állítására. DIBDIN WILLIAM JOSEPH ÉS WOLTERECK HERMANN CHARLES VEGYÉSZEK LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 május hó 5-ike. A jelen találmány tárgyát képező eljárás világító- és fűtőgáznak vízgőzből és szénhydrogénekből való előállítására vonatkozik. Bejelentők azt találták, hogy ha túlhevített gőz- és szénhydrogének, pl. petróleum keverékét lehető benső érintkezésben vas j vagy egyéb alkalmas fémek fölött vezetjük, mely fémek világos vörös izzásra vannak hevítve, úgy a gőz, valamint a szénhydrogének szétbontatnak és pedig oly értelemben, hogy először vasoxyd és hydrogén képződik és hogy az oxyd a szénhydrogének által oxydul és szénoxyd képződése mellett részben redukáltatik, hogy végre a képződött szénoxyd és a szénhydrogének egy része által, szénsav képződése mellett a fémes állapotba visszavitessék. Kísérletek hosszú sorozata beigazolta, hogy a vas vagy más e czélra alkalmas fémek czélszerűen hosszabb időre alkalmazhatók, ha bizonyos iizemföltételeket és a szénhydrogének és gőz megfelelő mennyiségű arányait betartjuk. A következő egyenletek azon reakcziókat illusztrálják, melyek egymásután és egymás mellett végbemennek. Jelöljük (M)-el a fémet és C„H2l l -nel az alkalmazott szénhydrogéneket, akkor: I. 2nM + 3nH2 0 = nMa 03 + 6nH II. IIM2 03 + C„H2 n = 2nM0-fnC0 + 2nH III. 2nM0 + nCO -f 2nH = = 2nM + nC03 + nH2 0 [ vagy pedig mindhárom reakcziót egybefoglalva : 2nM + 2iiH2 0 + C„H2 n = = 2nM + nC02 + 6nH. Mint ezen reakezióból látható, a fém csakis az oxygén átvitelére szolgál és az eljárás különös jellemvonása abban áll, hogy a víz fölbontása által szabaddá vált oxygén a szénhydrogének szénenyével szénsavat képez mi mellett egyidejűleg nagy mennyiségű hydrogén válik szabaddá. A fölöslegben alkalmazott szénhydrogének egyidejű szétbontása egyrészt egyszerű szétválás által, másrészt hydrogén behatása folytán a következő gázokat adja: methan, acetylen, propylen, aethylen stb., általában illó szénhydrogéneket egyszerűbb molekuláris összetétellel, melyek az előállított gáznak állandó világítóképességet kölcsönöznek, mely erős lehűlésnél sem csökkentetik lényegesen.
