25634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás organikus arzéntartalmú vegyületek előállítására

Megjelent, 11H)2. évi október lió 28-án. MAGY. gg| K1R. SZABADALMI JgH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 25634. szám. 1 v/h/l. OSZTÁLY. Eljárás organikus arzéntartalmú vegyületek előállítására. E. MERCK CZÉG DARMSTADTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 április hó 18-ika Az arzénsav gyógyhatása az orvosi gyakorlatban évszázadok óta megállapított ténynek tekintendő. Vannak azonban emberek, kik ezt a preparátumot el nem bírják és bevételükre bizonyos körülmények között a gyomorbélcsatorna veszedelmes megbetegedésével reagálnak. Ezért újabb időben kísérletek történtek organikus arzénvegyületeknek, úgy a Bunsen R, által fölfedezett kakodylvegyiiletek, mint arzénfehérjevegyületek (arzénkazein) alakjában való előállítására. A kívánt hatást azonban ezen preparátumokkal el nem érték a mérges mellékhatások és azon fokhagymaszerű szag folytán, melyet a test váladékai különösen a kakodylsav bevétele után fölvesznek. Már 1899-ben Abel Rudolf és Ruttenberg Paul (Zeitschrift f. Hyg. 32. p. 449 -490.) kimutatták, hogy a penészgombák arzéntartalmú anyagokra akképen hatnak, hogy illó, szaglás útján könnyen észrevehető arzénvegyületek képződnek. Másrészt a 120,580. számú német szabadalomban ki van mutatva, hogy az olyan élesztő, mely vastartalmú táptalajon tenyészik, ezen fémből nagy mennyiséget fölvesz és organikus vegyületekké alakít át. Kiindulva azon föltevésből, hogy alsórendű élő organizmusok, élesztő és penészgombák arzént hátrány nélkül fölvesznek és hogy ezen mikroorganizmusok protoplazmája magában biologiai működés folytán egy organikus arzénvegyületet képez, arra a következtetésre jutottunk, hogy az ilyen vegyület tekinthető a természet által nyújtott és ezért legczélszerűbb alaknak, melyben az arzént az emberi testbe bevezethetjük. Sejtelmeink helyességét a kísérletek igazolták. Megállapítottuk. hogy míg az arzén bizonyos körülmények között az alsóbb rendű organizmusok fejlődését megakasztja, bizonyos élesztőfajok tetemes és fokozódó mennyiségű arzént vesznek föl organikus vegyületben és a változott táplálkozási viszonyokhoz hozzáilleszkednek épen úgy, a hogyan az ember és az állat hozzászokik az arzén élvezetéhez. Nem lehet egy bizonyos élesztőfajt, mint czéljainkra különösen alkalmasat, megneveznünk, hanem hasznavehetőségüket mindig először kísérlet útján kell megállapítani akképen, hogy különféle élesztőfajokból vett próbákat kevés arzént tartalmazó tápfolyadékba viszünk be és megfigyeljük, hogy abban erélyes erjedést idéznek-e elő. Az olyan fajok, melyeknél az erjedés az arzéntartalom folytán megakadályoztatik, természetesen mellőzendők. Az erjedésre képes-1 nek mutatkozó élesztőket azután az arzén-