25633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fa szárítására

Megjelent évi október hó 29-éu. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 25633. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés fa szárítására. MAASSEN ALBERT KERESKEDŐ DUISBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 április hó 12-ike. A fa, különösen deszkák szárítására eddig ismert eljárásoknál és berendezéseknél, tekintet nélkül arra, hogy mily módon eszközöltetik a szárítási eljárás, a fa keresztléczek közbehelyezése mellett mindig laposan egymásra helyeztetett. Ezen eljárás azonban lényeges hátrányokkal bír. Legelőször is a fölemelkedő meleg levegőnek a rakásba rakott fákon való átvezetése igen megbízhatatlan és nem kielégítő. A fölemelkedő meleg levegő természetesen mindig a legkényelmesebb utat választja, miért is nem fog a deszkák között a rakáson áthaladni. Továbbá a régi szárítási eljárás egyenetlen; az eljárásnak tehát nemcsak megfelelően hosszabb ideig kell tartania, hanem azon nagy hátránnyal is jár, hogy mivel a meleg különösen áfák alsó oldalára hat, tehát az alsó oldal gyorsabban aszik, mint a fölső, miáltal a fák hasadnak és elgörbülnek (vetődnek). Ezenkívül a lapos rakásoknál az egyes rétegek közé berakott keresztléczeket igen gondosan kell pontosan egymás fölé helyezni, mert különben a fák egyenlőtlenül vannak megterhelve, miáltal görbék lesznek és értékükből veszítenek. A deszkák azon részei, melyek a keresztléczekre fekszenek, a szárításban és aszásban szintén nem vehetnek részt. Ezen részek tehát a szabad részeket nem követhetik, miáltal a végek hasadoznak és így fejrepedések keletkeznek. Végül a tér és meleg jobb kihasználása végett a rakásoknak magasnak kell lenniök, a mi nehéz, költséges munka és a meleg folytán a munkásra nézve egészségtelen. Mindezen okok folytán az eddigi berendezések, tekintettel az építkezési és üzemköltségekre, aránylag kevés ellenértéket adnak. Ilynemű berendezéseknél a tűzbiztosító társaságok is többnyire nehézségeket támasztanak. A jelen találmány tárgyát, már most egy eljárás és berendezés képezi a fának oly módon való szárítására, mely a fönt említett összes hátrányokat mellőzi. Ezen eljárás lényegében az által van jellemezve, hogy a fák nem laposan, hanem élükre állítva fektettetnek rakásokba, és pedig oly módon, hogy a fák között kéményszerűen ható, egyenes fölemelkedő csatornák egy sorozata képeztetik. Az egyes rakások közé ezen eljárásnál is helyeztetnek léczek, azonban ezen léczek nem a fákat tartják, hanem inkább csak a fák megtámasztására szolgálnak. A léczek azonban nem fekszenek fölületükkel a deszkákhoz, mint az eddigi berendezéseknél, hanem csak egy élük-