25619. lajstromszámú szabadalom • Nyomóközeggel hajtott forgógép
5 azt külön készíteni, mint a 4. és 5. ábrából kitűnik és periig egy nyúlvánnyal, illetve lécczel, mely a fogaskerék egy hornyába lép he és itt alkalmas (1) csapokkal, illetve ékekkel rögzíttetik. Miut fönt említettük, ez a szerkezeti alak alkalmazása tetszésünktől függ. Látható, hogy a (G) fogaskerék (I) kimetszését minden fordulatnál a (B) gőzhenger gőzterébe és ezen keresztül vezeti és hogy ennek folytán ezen kimetszés eleven gőzzel telik meg, mely más intézkedés hiányában egészen és teljes nyomással az (m) kivezető nyílásba tódulna. Ennek megakadályozására és az ezen kimetszésbeu, illetve térben lévő gőz expanziójának, a hengerben magában lévő gőz expanziójával való együttes kihasználása czéljából mindegyik henger, egyik vagy mindkét hengerfödelében egy (n) kivágást alkalmazunk (4. és 8. ábra), mely egy valamivel a (G) fogaskerék kerülete fölött fekvő ponttól lefelé terjed anynyira, amint az a 4. ábrán pontozott vonallal tol van tüntetve, vagyis olyan pontig, hol csak akkor szűnik meg közlekedése az 1) kimetszéssel, mikor ezen kimetszés mellső fala az (m) nyílás közvetlen közelében vau. Ez a (G) fogaskeréknek egy fél fordulatát vagy ennél valamivel többet tesz a 4. ábrában föltüntetett helyzetből kiindulva vagy más szóval, az (I) kimetszés a teljes vonallal rajzolt helyzetből a pontozott vonallal rajzolt helyzetbe, vagy ennél valamivel lejebi) jut, mielőtt az (I) kimetszés közlekedése az (n) csatorna, illetve kimetszés útján a (B) henger belsejével a gőz beeresztés oldalán megszűnnék. Ezen szerkezet következményeképen az (I) kimetszésben lévő gőz a (G) fogaskerék ezen félfordulat alatt a (B) hengerbe áramlik és o't expandál, még pedig a (H) dugattyú nyomóoldalán, ennélfogva expanziójának energiája egyesül azon gőz főtöraegének direkt nyomásával és expanzív erejével, mely a hengerbe lép ós a (H) dugattyúra hat. Minthogy ilyen módon a gőz a (B) hengerbe léphet és ott expandálhat, csak nagyon csekély veszteséget okoz az a körülmény, hogy az (I) kimetszés friss gőzzel telik meg. Azon aránylag csekély menynyiségű gőz, mely a fogaskerék fogközeibe jut, egészen vagy részben el van veszve, de ez a veszteség csekély és túlszárnyalják azok az előnyök, melyek egyébként nyújtatnak. Ezen előnyök között, mint igen fontos? fölemlítendő az a tény, hogy az ezen fog közökben lévő gőz tényleg elzárja a gőz áramlását az eleven gőztérből azon szük hézagokon keresztül, melyek a (G) fogaskerék fogainak kerülete és kamrájának falai között létezik. Az (m) nyílások egy (o) kamrával állanak összeköttetésben, mely a gőzszekrény falában van kiképezve, még pedig alul és elkülönítve a tulajdonképeni (A) gőzkamrától, mint a 9. ábrában látható. A hengerek öntésénél azoknak födeleiben (p) nyílásokat hagyunk, melyeken keresztül a (B) hengerekből az (m) nyílásokon át jövő fáradt gőz (q) kivezető nyílás felé való útjában az (0) kamrába lép. Egy alkalmas (r) bevezető cső összeköttetésben áll az (A) gőzkamrával és pedig czélszerűen ennek fölső részével, mint a különféle ábrákon látható. Az ismertetett fajtájú gépnél különösen kívánatos, hogy a részeknek súrlódását lehetőleg csökkentsük. Ebből a czélból a (D) és (E) tengelyek görgős csapágyakban nyugszanak. A (D)tengely csapágyai közül kettő a 6. ábrában van föltüntetve, míg mindkét tengelynek egy-egy csapágya a 9. ábrán keresztmetszetben látható. A csapágyakat akképen készítjük, hogy a tengelyeket alkalmas hengeralakú (s) vastagítással látjuk el s ezt (t) görgőkkel vesszük körül, amelyek czélszerűen hézagok föntartásával vannak egymás mellett elrendezve és (u) karimák, illetve gyűrűk által tartatnak egymástól kellő távolságban, melyeken a (t) görgők tengelyei keresztülmennnek, mint a 6. és 9. ábrákon látható. A hengerek és a gőzkamra, illetve gőzkamrák falai, illetve födelei a görgők befogadására szánt köralakú kamrákkal készülnek és ezek czélszerűen olyan nagyok, hogy az edzett aczélból való (v) gyűrűket
