25612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aczélnak vasérczekből való közvetlen előállítására és az eljárás foganatosítására szolgáló elektromos kemencze
kemencze tölcsérszerű nyakának megfelelő ferde helyzetben a nyak oldalfalait alkot- ; ják. A két (13) lemez között egy hasonló (14) lemez van függélyesen elrendezve, s valamennyi lemez fölületén valamely nehezen olvadó anyagból, pl. magnezitből vagy dolonitból álló (15) réteg van azon czélból, hogy a lemezeket az oxigén meg ne támadhassa és gyorsan el ne pusztítsa. A középső (14) lemezt fölül egy tűzálló agyagból vagy valamely alkalmas téglából rakott függélyes (16) fal védi; az összes lemezeknek a kemencze nyakában lek vő középső része vékonyabb, mint két végük (3. ábra), azon czélból, hogy középső szakaszuk nagyobb elektromos ellenállással bírjon, s kellő magas hőmérsékre legyen hevíthető. A mi a lemezek anyagának összetételét illeti, a kísérletek azt mutatták, hogy a legjobb hatást érhetjük el, ha ily anyag gyanánt körülbelül 75% tűzálló anyagnak 25°/0 ólomfénnyel való elegyét alkalmazzuk. Ezen anyag csekély elektromos vezető képességgel bír, s ha áram halad rajta keresztül, gyorsan izzásig hevíttetik. A (17) olvasztó teret (13 14) lemezek anyagához hasonló anyagból készült (18) szalag veszi körül, melyet a lemezek (15) burkoló réteghez hasonló (19) réteg föd; úgy a (13 14), mint a (18) szalagnak a kemencze külső faláig kinyúló részein szorító csavarok vannak, melyekhez az elektromos áramot vezető sodronyokat kapcsoljuk. A kemencze fölül teljesen elzárható, ámbár ha azt ércczel megtöltjük, ennek fölső rétegei maguk is kellő zárást létesítenek, úgy hogy az olvasztás közben kívülről nem juthat be a (12) nyakba oxigén. A kemenczébe adagolandó érczet a szokásos módon összezúzzuk, s elemzés által a benne foglalt oxigén „mennyiségét meghatározzuk. Erre az érczhez annyi szenet keverünk, a mennyi az érez oxigénjével vegyületet képez, úgy hogy az oxigén és a szén a hő hatása alatt szénsavvá egyesülnek. Azonban czélszerű valamivel több szenet alkalmazni, úgy hogy az eredményül kapott massza 1% vagy kevesebb szenet tartalmazzon. Az elmondottak után belátható, hogy ezen eredményt igen könnyen érhetjük el, míg oly kemenczék, melyek befúvott levegővel és nagy mennyiségű szénnel dolgoznak, hasonló eredményt nem képesek fölmutatni. Az ábrázolt kemencze a szokásos (20) lecsapoló nyílással van ellátva, lecsapolásnál a (18) szalag a megolvadt fém lehűlésének megakadályozására szolgál. A föntebbiekben ismertetett eljárást bárminő vasoxid és érez redukálására alkalmazhatjuk, s különösen nagy fontossága van finom törmelékek redukálásánál. Ezek közvetlenül aczéllá redukálhatok lévén, törmelék-alkban is fölhasználhatók a nélkül, hogy előzetes brikettezésük szükséges volna, a mi különben el nem kerülhető, ha a törmelékek a szokott módon dolgoztatnak föl. Mivel a redukálás zárt térben megy végbe, a masszához nem juthat kívülről semmiféle idegen anyag vagy gáz, a mennyiben a zárt térben csakis a töltelék foglalhat helyet. Ámbár tétettek már kísérletek az aczélnak közvetlenül vasérczből való előállítására oly módon, hogy az érczet tégelyeken olvasztották, s a szokásos adalékokat fémet, pl. aczélt vagy vasat hozzáadtak, azonban ezek, mint laboratóriumi kísérletek nem bírtak gyakorlati értékkel, a mennyiben igen nehéz és csak laboratóriumban keresztülvihető a művelet ellátása és ellenőrzése. Ellenben a jelen eljárásnál az olvasztandó érez az olvadás mérvének megfelelően folytonosan halad az olvasztó térbe lefelé, ahol épen úgy kezelhető, mint a nyilt tűzhellyel bíró keinenczékben, s a szükséges vagy kívánt jelleggel látható el pl. mangán, titán vagy más alkalmas anyag hozzáadása által. Az ismertetett eljárásnál az aczélgyártás folytonos üzemben történik, a mennyiben az érez megolvad, a megolvadt fém a kemencze alsó terébe jut, és a mint szükséges mennyiség összegyűlt, lecsapolható. Megjegyzendő még, hogy a fémet ingotok alakjában hozhatjuk, melyek hengerelésre vagy kalapálásra már teljesen alkalmasak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1 1. Eljárás aczélnak vasérczekből való köz-