25602. lajstromszámú szabadalom • Forgóvetélő lószőrvetülékek bevezetésére

az ellenkező irányú vetélés alkalmával fog a szádba húzni. A szövőszék egyik és má­sik végén váltakozva történő ütközés és a szálnak megfogása egyszersmind az előbb megfogott és bevetélt szálnak szabaddá té­telére használtatik föl. Ezen czélból a két (d) hüvely a (g) ru­dak és a (h) kétkarú emelő segélyével van egymással összekötve, úgy hogy ha az egyik hüvely az ütközés pillanatában egy új szál megfogása czéljából visszaszoríttatik, a másik hüvelyt (g) rúdja ugyanannyival visszahúzza, miáltal az általa fogva tartott szőrszálat elereszti, úgy hogy ez a szádba beverhető és leköthető. A folyamat ismétlődik, úgy hogy a ve­télő pályájának mindkét végén a lószőr­készletből egy-egy szálat húz ki és az alatt az előbb megfogott és tengelyének irányá­ban magával vitt szálat elereszti. A lószőrszálak e mellett a bordaládára erősített és evvel együtt mozgó tartóban vízszintesen fekve vagy akár függélyesen állva lehetnek elhelyezve, azonban a szá­lak biztos megfogása czéljából szükséges, hogy azok a horog síkjára merőlegesen álljanak vagy hogy a horog álljon merőle­gesen a szálakra. A szálak összetartása czéljából azokat több, körülbelül hat he­lyen kötéssel láthatjuk el, mivel ez a szá­lak kihúzását egyáltalában nem akadá­lyozza, mert a szálak elég erősen szorít­tatnak a horog és a hüvely közé, hogy na­gyobb húzóerőt lehessen kifejteni. A vetélő mozgatása villaalakú vetés­szerkezetekkel történik, melyek a vetélő csúcsán, a (d) hüvelyek közelében támad­nak. A vetélő oly gyorsan és biztosan dol­gozik, mint bármely más vetélő, mely ve­tülékcsévével van ellátva, mivel a szőrszá­lak megfogása nem kiván a mozgásban szünetet; a vetélőt pályája végein amúgy is meg kell állítani, mely alkalommal egy-i szersmind egy új szálat ragad meg. Ha. egyszerre több szálat kell a vetélő­nek megragadnia, úgy a horgokat egysze­rűen oly nagyra kell készítenünk, hogy több szál férjen el mögötte. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fogó-vetélő lószőrvetülékek beveté­sére, jellemezve az által, hogy a fogó­szerkezet egy horog és ezt burkoló szo­rítóhüvely által képeztetik, mely a ho­rognak a lószőr közé való behatolása után a fölös szálakat a horogról le­tolja, ellenben a horog által megfogott szálat vagy szálakat a horoghoz szo­rítja és fogva tartja. 2. Az 1. alatt igényelt vetélő foganatosí­tási alakja, jellemezve az által, hogy a vetélő végein alkalmazott fogószerkeze­tek úgy vannak egymással összekötve, hogy míg az egyik egy vagy több új szálat fog meg, a másik a magával ra­gadott szálakat elereszti és szabaddá teszi. (2 rajzlap melléklettől. P-m LA- btSlVÍNV I A KP . SA<. NYOMDÁ.A RUDAPKtT fi'

Next

/
Oldalképek
Tartalom