25595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőzkazánoknál a füst elégetésére

- á egyenletesebben oszoljék el a rostélyfölület fölött. A fűtés alkalmával a következő folyamat megy végbe: A tüzelőanyag, mint rendesen, az (A) ajtón keresztül vezettetik be s az (R) rostélyon szétteríttetik. A fűtés alkalmával keletkező füst a találmánynak megfelelően meggyúlad s teljesen elég oly módon, hogy belőle semmi sem távozik a külső levegőbe. Ezen eredményt a rostélypálczákon és a (P) csöveken végighaladó s a tűztérben egymással találkozó légáramok hozzák létre, melyek lehetőleg magas hőfokra hevittettek. Magától értetődik, hogy az (x) szabályozó ajtón az üreges rostélypálczákba áramló levegő a rostélypálczákon fölhalmozott égő szénréteg által magas hőfokra hevíttetik s ugyanaz történik a (P) csövekben áramló levegővel is, midőn az a csöveknek az elégési gázak által körüláramolt függélyes szakaszán végighalad. Ha most a két fölhevített légáram a tűztérben egymással találkozik, a füst azonnal egy pillanat alatt meggyúlad, minek következtében az elégés nemcsak teljesen füst nélkül megy végbe, hanem a mellett még nagy mennyiségű tüzelőanyag is takaríttatik meg. Az 5. ábra a találmány tárgyának egy módosítását tünteti föl, mely kisebb átmérőjű tűztereknél alkalmazható előnyösen, melyeknél a rostélypálczák függélyesen haladó nyaka nem képezhető ki elegendő magasra, hogy a széndaraboknak a rostélyról való lehullása vigyázatlan bedobás esetén megakadályoztassák s a széndarabok a rostélyon maradjanak. Ezen czélból itt egy védő berendezés talál alkalmazást, mely a tűzhídnak magasabbra való kiképezésében áll. Egyidejűleg a (P) csövek függélyes szakasza kissé hátrább van tolva, hogy a szükséghez képest több cső legyen beilleszthető, s azoknak hosszabb szakasza tétessék ki a láng hevítő hatásának oly czélból, hogy a légáram minél jobban fölhevíttessék. Ezen csövek függélyes szakaszait térkimélés szempontjából legczélszerűbben elliptikus keresztmetszettel képezhetjük ki. A jelenleg szokásos módon, visszatérő tűzcsövekkel szerkesztett hajókazánoknál az alapeszme ugyancsak a föntebb előadott módon foganatosítható s a fölhevített levegő szintén a tűzhídhoz vezettetik, hol a füst meggyúlad s a füstmentes elégési gázok a csöveken végighaladnak. Külső tüzelésű gőzkazánoknál s mindennemű csöves kazánoknál a kazán előtt egy i külön kemencze állíttatik föl, melybe a rostélyok, csövek stb. behelyeztetnek s melyben a tüzelés végbemegy. A fölhevített levegő oly módon vezettetik egy alkalmas helyre, hogy a füst meggyúladása kevéssel az elégési gázoknak a kazán tűzfölületével való érintkezése előtt menjen végbe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gőzkazánoknál a füst elégetésére, jellemezve az által, hogy a rostélypálczák üregein és a tűztérben elrendezett csöveken keresztül, a tűztérből elszálló füsthöz a tűzhíd mögé levegőt vezetünk, mely két légáram a tűz által fölhevíttetik s egymással találkozva, az elszálló füstöt meggyújtja azon czélból, hogy a füsttel veszendőbe menő tüzelőanyag is hasznosítható legyen. 2. Berendezés az 1. igényponttal védett eljárás foganatosítására, jellemezve egy üreges pálczákból összeállított (R) rostély, továbbá a rostély alatt elrendezett (P) csövek által, melyek arostélypálczákkal együtt egyik végükkel a szabadba, másik végükkel a tűztérből elszálló füst elvezetésére szolgáló (S) tűzálló boltozat alá nyílnak, hol a pálczákban és csövekben haladó fölhevített légáramok egymással találkozva, a füstöt meggyújtják. 3. A 2. igényponttal védett berendezés egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy az üreges rostélypálczák belső végei a kazán méretei szerint többé-kevésbbé magasra kiképezett tűzhíd mögött fölfelé vannak görbítve s a szabadba nyíló végükön a légáramot sza-