25587. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a kihasználás fokozására zsírnak emulziókból czentrifugálás segélyével történő kiválasztásánál

— 2 mású terekbe. Ily nagyobb nyomású tere­ket azáltal állítunk elő, hogy a folyadék útjába gátakat állítunk, melyek a folyadék további áramlását vagy csak bizonyos pon­tokon akadályozzák meg, vagy pedig egy­idejűleg a folyadékot a dobban és pedig a dob forgásirányában továbbvezetik. Az ezál­tal előidézett hatás úgyszólván a könnyebb részeknek azon terekből, melyekben az áramlás ellen gátakat alkalmazunk, egy oly térbe való kiszívásához hasonlít, melyben a könnyebb részeknek a középpont felé való tovább áramlása nincs megakadályozva. A könnyebb részek tejföltelenítésének ily módon létesített lényeges megkönnyítése a czentrifuga tejfölkiválasztó képességének növelését, vagy ugyanazon tejfölkiválasz­tási foknál a haszonteljesítmény fokozását idézi elő. A czentrifugabetéteknek a föntemlített hatás elérésére alkalmas elrendezésének pél­dái gyanánt a mellékelt rajzokon néhány kiviteli alak függélyes metszetben és fölül­nézetben van föltüntetve. Mindegyik kivi­teli alaknál azon ismert betét nyer, alkal­mazást, mely a dobtartal ómnak egy belső és egy külső térre való szétválasztására, egy kúppal van ellátva. Az 1. és 2. ábra szerinti példánál ezen (1) kúpon úgy belül, mint kívül (2), illetve (3) vezetősínek vaunak elrendezve. Ezen vezetősínek vagy szár­nyak a dob sugarához képest többé vagy kevésbé hajlással bírnak és a dobtengely­hez viszonyított hajlásúkat azon akadály mértékéhez képest kell irányítani, melyet ezáltal a síneken végig áramló folyadékra kifejteni akarunk. A belső (2) vezetősínek, melyekből a föltüntetett példánál hat van alkalmazva, a kúp fölső belső részétől a dob forgásirányában ferdén lefelé nyúlnak, míg a külső (3) vezetősínek a kúpnak az alapzatnál szabad végétől ferdén fölfelé haladnak és a ezentrifugadob forgásirányá­nak értelmében szintén oldalt vannak hajlítva, A vezetősínek belső széle tömören a kúpra fekszik és a külső vezetősínek széle egész a dobfalig érhet. A (4) bevezetőcsövön át az (5) központos csőbe vezetett tej utóbbiból a (2) vezetősínek között haladó (6) elosztócsöve­ken át lefolyik és a középen összegyűlő tejfölrétegen túl a dobban lévő folyadékba áramlik, azután az (1) kúp belső oldala felé folyik és így a két szomszédos vezetősín között fekvő térbe kerül, míg egyidejűleg a tejföl a közép felé leiillepedik. Mivel eköz­ben a kúp belső oldalának hosszában folyó tejnek a kifelé való mozgásnál a forgás­irányában is kell előre mozognia, tehát nagyobb szögsebességet kell elérnie, mint a dob; az e mellett a folyadék előremoz­gása ellen kifejtett ellenállás oly hatást létesít, mely a folyadék összenyomásának tekinthető, habár a hatás nem ugyanaz, minthogy a folyadékok nem hagyják ma­gukat összenyomni. Ezen úgyszólván össze­nyomott rétegnek a közép felé fordított oldala a könnyebb részeknek a közép irá­nyában való kiválasztását minden pillanat­ban megengedi, mely részeket a kerület felé törekvő nehezebb részek a közép felé szorítják. A folyadéknak a kúp alapjának szélén lejutó része a dob fölülete felé mozog és itt két (3) vezetősín közötti térbe kerül, melyek a folyadékot a forgásirány­ban ugyanoly módon vezetik előre, miért is a dobfalra ható nyomás itt is föntarta­tik, míg a folyadék egy a kúp külső olda­lán lévő téren belül van, mely kúp egy fölfelé térfogatra nézve folyton nagyobbodó teret hagy szabadon, melybe a könnyebb részek behatolnak, hogy a közép felé köze­ledjenek. A kerületen összegyűlő nehezebb folyadék a 7 csöveken át a dobból elfolyik és az összegyűlt tejföl, mely az (1) kúp fölső végének belső szélén belül fekszik, a (8) nyíláson át vezettetik el. A 3. és 4. ábrákban föltüntetet módosí­tott kiviteli alaknál a külső (3) vezetősínek hajlása nem oly meredek és szélei sem a kúp külső oldaláig, sem a dob belső faláig nem érnek, hanem ezen helyeken a folya­dék zavartalan áramlására hasadékokat hagy­nak szabadon, szonban oly kis mértékben, hogy a nehezebb folyadékoknak a dobfalon való fölfelé történő mozgásuk részére ele­gendő ellenállást adjanak. Ezáltal a folya­dék legnehezebb része a (3) vezetősínek külső széle és a dobfal közötti sarokba

Next

/
Oldalképek
Tartalom