25583. lajstromszámú szabadalom • Víztelenítő henger kéregpapír és papírgépek számára

Megjelent íí)02. évi október hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25583. szám. XIII/a. OSZTÁLY. Víztelenítő henger kéregpapír és papirgépek számára. HELLNEB KÁROLY MÉRNÖK WERMBOHLBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 május hó 1-je. Az eddigi kéregpapír- és papírgyártó gépeknél, melyek főként az erősen víztar­talmú, iszapolt fa- és papirmassza fölvéte­lére szolgálnak, a hengeralakban kiképezett víztelenítő, az úgynevezett csomófogó köz­vetlenül a vizes papir- vagy famasszát be­fogadó tartányban foglal helyet. A hengeres csomófogó külső kerülete finom sárgaréz­drótból álló szövedékkel van bevonva, mi­nek következtében a papir- vagy famasszá­ban lévő víznek ezen rostaszerű fallal bíró henger belsejébe kell nyomulnia, s annak közepén lefolynia, míg a papir- vagy fa­massza a forgó henger köpenyére a víz­tükör fölött igen vékony rétegben lerakódik, honnan a gép nemezszalagja által levétetve, tovább vezettetik a gép belsejébe s onnan víztartalmának további csökkentése közben egy simító hengerre vagy szárító hen­gerre jut. A föntebbi rendszerű csomófogók (víz­telenítő hengerek) azon hátránnyal bírnak, hogy a szilárd alkatrészek leválasztása a dob kerületének csak aránylag csekély ré­szén megy végbe, mely résznek méretei a dobon belül és kívül lévő víztükrök magas­ságai közötti különbségnek felelnek meg. Ezen okból a víznek a masszától való el­különítésére csak igen rövid idő áll rendel­kezésünkre, a mi a gép munkaképességére nézve igen hátrányos. A víztelenítő hengernek (csomófogónak) a mellékelt rajzlapon föl tüntetett elrende­zésénél a föntebb jelzett hátrányok el van­nak kerülve. A mellékelt rajzlap 1. ábrája a víztelenítő henger függélyes metszetét, a 2. ábra ugyanannak alaprajzát s részben vízszintes metszetét tünteti föl. Mint az 1. ábrából látható, a (b) víztele­nítő hengert (csomófogót) nem veszi körül a vizes fa- vagy papirmassza, mint eddig történt, hanem kerülete a jelen esetben legnagyobb részben szabadon marad. Az esetleg kissé sűrűbb massza egy (a) csa­tornán keresztül vezettetik a külső henger­köpeny fölső részéhez, a hol ezen csatorna fölső része (c) tartánnyá bővül. A dob kö­penye, mely úgyszólván ezen tartánynak egyik oldalfalát képezi, a (c) tartány szé­leire erősített rugalmas, pl. bőrből vagy hasonló anyagból álló (d) szalaggal van tömítve azon czélból, hogy a folyadék csak ezen szalag fölött hatolhasson át a dobon. A fémbevonat alatt a (b) henger kerülete (e) kamrákkal van ellátva, melyeknek fenék­lapjai lejtősek. A fenék lapok legmélyebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom