25569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és égetőkemencze agyag és egyéb tárgyak illetve anyagok égetésére
- 9 — két egymás mögé kapcsolt részre is osztnató, mi mellett az első tüzelés nagy légfölöslegű égéstermékei a második tüzelésen átvezettetnek, mikor is az itt keletkezett szénoxyd a fölül bevezetett szekundér-levegő által szénsavvá égettetik el. A fönt leírt szerkezettel bíró kemenczéknél az egymásra következő kamrákban egyidejűleg és folytonosan a következő műveletek végezhetők kellő fokozatban. 1. A kamrákban lévő friss árúknak vagy anyagoknak előmelegítés és szárítása, mely kamrák ezen időre a szárító sorozatot alkotják. 2. A szárított árúknak hevítése és égetése azon kamrákban, melyek ezen időre az égetősorozatot alkotják. 3. Az égetett árúknak keresztül izzítása és lassú lehűtése azon kamrákban, melyek ezen időre az átizzító, illetve a lassan hűtő sorozatot alkotják. 4. A bevezetett levegő hevítése és az égetett árúknak lehűtése azon kamrákban, melyek ezen időre a regenerativ sorozatot alkotják. 5. A friss árúk berakása és a kiégetett árúk vagy anyagok kiszedése azon kamrákban, melyek ezen időre a nyitott sorozatot alkotják. A kemencze működési módjának megmagyarázására vegyünk példaképen egy tizennyolcz kamrás függélyes áramlású kemenczét, melyről föltesszük, hogy burkolótégláknak szilárd tüzelőanyag segélyével való égetésére szolgál; a fönt említett műveletek a találmány értelmében egyidejűleg és folytonosan hajtatnak végre .és pedig fokozatosan egymásra következő kamrákban vagy kamracsoportokban, melyek a szárító-, égető-, keresztül izzító-, regeneráló és nyilt sorozatokat alkotják. Vonatkozással a 7. ábrán föltüntetett sematikus alaprajzra, föltesszük, hogy egy bizonyos időre az (51—54) kamrák a regeneratív sorozatot, az (55—56) kamrák a keresztül izzító sorozatot, az (57—60) kamrák az égető sorozatot, a (61—64) kamrák a szárító sorozatot és a (65—68) kamrák a nyitott sorozatot alkotják; a kemencze-folyamat a nyilak irányában halad előre. A tüzelő sorozat (57) kamrájában teljes erejű tüzelést tartunk fönn, a keresztül izzító sorozat (56) kamrájában pedig csökkentett tüzelést. A tüzelőanyagot, ha az szilárd vagy folyékony, a (20) lyukakon át, ha pedig gázalakú, a (h) nyílásokon át vezetjük a kamrába. A tűzhely, melyre vagy melyen át a tüzelőanyag bevezettetik, a teljes tűz alatt lévő előző kamrából jövő izzógázok által izzásba hozatik, úgy hogy a levegő bevezetésekor a tüzelőanyag égése azonnal kezdődik. A (p) szelepek, melyek a légáramlás és az égéstermékek áramlásának irányításában közreműködnek, az egymással szomszédos kamrák közvetlen közlekedését zárják el, vagy nyitják meg és a következő módon szerepelnek: a (64) és (65) kamrák közötti szelep a szárító sorozatot a nyitott sorozattól zárja el, a (60) és (61) kamrák közötti (p) szelep a tüzelő sorozatot a szárító sorozattól zárja el, az (55) és (54) kamrák közötti szelep a regeneratív sorozatnak légátáramlási alatt lévő kamráit azon kamráktól választja el, melyek a keresztülizzítás czáljára a légáramból időlegesen ki vannak iktatva. Ha a kemenczébe behatoló vagy nyomás alatt beszorított hideg levegő térfogatát szabályozni akarjuk, úgy a (68) és (51) kamrák közé is egy (p) szelepet rendezünk el, oly czélból, hogy a nyitott sorozatban lévő kamrákat a regenerativ sorozat kamráitól elkülönítsük, mely esatben a regenerativ úton előmelegítendő levegő az (51) kamrába a (8) csatornából a (12) szelepen, (q) csatornán, (h) nyílásokon és (19) tűzhelynyílásokon át hatol be (4. ábra); ha pedig a bevezetett hideg levegő menynyiségének szabályozására nincs szükség, az esetben a regenerativ és a nyitott sorozat közötti közlekedés nyitva maradhat, a mikor is a levegő a regenerativ sorozatba a (68) kamrán át hatol be, mely a szabad levegővel közlekedik és pedig ennek (j) nyílásain, (k) segédcsatornákon, (l) segédcsatornákon és (i) nyílásokon keresztül.