25544. lajstromszámú szabadalom • Kövekből, tábláról és hasonlókból előállított kövezet

Megjelent 1902. évi október lió 13-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 25544. szám. Vin/i- OSZTÁLY. Kövekből, táblákból és hasonlókból előállított kövezet. NOLL KÁROLY KŐBÁNYAVEZETŐ BIEDENKOPFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 április hó 1-je. A találmány tárgyát kövekből, táblákból és hasonlókból előállított kövezet képezi, mely az eddigi kövezetektől abban különbözik, hogy az egyes kőre vagy táblára ható terhelés lehetőleg nagy fölületen egyenletesen oszlik el. E czélból minden egyes kő két egymás mellett fekvő oldalán ismeretes módon vízszintes vagy közel vízszintes eresztékkel, másik két oldalán pedig megfelelő eresztékágyakkal van ellátva. Ezeket a köveket a kövezet előállítása czéljából úgy rakjuk össze, hogy minden egyes kő hat-hat szomszédos kővel álljon kapcsolatban; ezt úgy érjük el, hogy minden egyes követ hat más kő rögzít és támaszt alá és így a kő sem nem emelkedhetik, sem nem sülyedhet és főleg, hogy az egyes kőre gyakorolt terhelés a hat szomszédos kőre vitetik át. Ezen elrendezésnek következménye az, hogy a kövezet sokkal kevésbbé van igénybe véve, mint az eddigiek, azonkívül, hogy a kövezet sokkal tartósabb és hogy aránylag vékony köveket vagy táblákat alkalmazhatunk. Az az elrendezés, hogy az egyes követ mindig hat szomszédos kő veszi körül, az 511497. számú amerikai szabadalomból már ismeretes ugyan, az abban leírt kőnek segélyével azonban nem tudjuk a jelen találmány czélját elérni, mivel ott a kövek csak kölcsönösen egymás fölé, illetőleg alá nyúlnak, azonban nem állanak egymással teljes kapcsolatban. A csatolt rajzon a találmány tárgya van bemutatva. Az 1. ábra a (b) eresztékekkel és (a) eresztékágyakkal ellátott (c) kövek elrendezését láttatja. A 2. ábra a kövek elhelyezesét láttatja; az 1—4, 2—5 és 3—6 nyílirányok pedig a szomszédos kövek által az egyes kőre kifejtett nyomás irányát jelzik. A 3. ábra a kövezet függélyes metszete, melyből a kövek kapcsolata tűnik ki. Az egyes táblákat vagy köveket a 2. ábrán látható módon helyezzük el, mire a hézagokat homokkal vagy más alkalmas módon töltjük ki. A kocsiút felé az utolsó két (e d) követ kényelmes behelyezés és kiemelés czéljából a 3. ábrán látható módon képezzük ki, a hol a (d) kő a tulajdonképeni zárókő és az utolsó előtti (e) kövön csak túlnyúlik tehát evvel közvetlen összeköttetésben nem áll. A (d) zárókő kivétele után az (e) köveket, azután pedig a (c) köveket emelhetjük ki.