25527. lajstromszámú szabadalom • Színházi szék

Megjelent 1902. évi október hó 15-én. MAGY. g§| KIR. SZABADALMI gS HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 25527. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Színházi szék. MARKIEWICZ OTTÓ BÚTORGYÁROS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 márczius hó 26-ika. A jelen találmány tárgyát egy szinházi szék képezi, mely oly módon van berendezve, hogy az összecsapott állapotában a közlekedést a színháznak úgy kereszt-, mint hosszirányában is lehetővé teszi. Az eddigelé általában használt szinházi székek nem teszik lehetővé a nézőtér gyors kiürítését, pl. tűzveszélyek alkalmával, minthogy a közönség csak a nézőtér keresztirányában távozhatik el az ülőhelyekről, úgy hogy például az oldaljárók túltömöttségénél a sorok közepén levő egyének részére, az útnak a közönség által való elzárása folytán, a menekülés bizonyos mértékben gátoltatik. Az egyes ülősorokon való átmászást szintén maga a közönség akadályozza meg, mivel az egyes sorok keskenyebbek, semhogy több személynek adnának helyet, mint amennyi számára azok méretezve vannak. A jelen találmány czélját ezen hátrányok kiküszöbölése képezi, ami azáltal éretik el, hogy a széknek nemcsak az ülése, hanem annak háttámasza is oly módon mozgatható, hogy az egyes üléssorok közötti szabad közlekekedés lehetségessé van téve. A mellékelt rajzon a találmány értelmében szerkesztett szék van föltüntetve és pedig az 1. ábra a szék perspektiv nézetét mutatja használatra kész helyzetben, a 2. ábra a széket összecsapott állapotban tünteti föl, a 3. ábra a háttámasz és székülés föliilnézetét és a 4. ábra annak oldalnézetét ábrázolja, míg az 5. ábra egy a jelen találmány értelmében szerkesztett székekkel ellátott szinházi nézőtér vázlatos alaprajzát mutatja. Mint a rajzból látható, a nézőtér soronként (a) oldaltámaszokkal van ellátva, melyek mindegyike egyrészt a (b) ülőfölület és a (c) háttámasz megerősítésére szolgál és egyidejűleg használatra kész állapotban a mellette levő szék ülésének alátámasztására szolgál. A szék tehát tulajdonképen csak egy oldaltámasszal bír, melyhez úgy a (c) háttámasz, mint a (b) ülés is hozzá van erősítve. Ez a nézőtér legnagyobb kihasználásának előnyével bír, amidőn a közönség részére a földszinten stb. eddig szokás szerint alkalmazott középjárók esetleg fölöslegessé válnak. A (c) háttámasz a (b) üléssel már ismert módon úgy van összekötve, hogy utóbbi a háttámaszhoz fölcsapható. Ellenben az (a) oldaltámaszok szilárdan vannak a padlón elrendezve és (d) fölfekvőtuskókkal vannak ellátva, melyek a szék rendes helyzetében az ülés fölfekvésére szolgálnak. Ha a (b) ülést a (c) háttámaszhoz fölszorítjuk, akkor