25512. lajstromszámú szabadalom • Vetülékfonalőrző szövőszékek számára

(b) nyílástól legmesszebb van, míg a (C) rész szabad vége a nyílás mellett fekszik. A billentyűnek oly módon kell időközönként a vetélőbe belépni, hogy a (C) részt — ha ez alkalmaztatik — megérintse és az orsón lévő vetülékfonalhoz szorítsa. Ha a vetülék­fonal elfogyott, akkor a (C) rész az orsó felé mozog. (D) a billentyűt jelöli, melynek az a ezélja, hogy a vetülékfonalat pótló beren­dezést működésbe hozza, ha a vetülékfonal elfogyott vagy hogy a kikapcsolót befolyá­solja; ez a billentyűnek a vetélőben a ve­tülékfonal felé való mozgatása és az ez által létesített szabályozás által történik összefüggésben a vetélőben lévő vetülék­fonalmennyiséggel. A (D) billentyű különleges kiviteli alakja a (Dl) részből áll, mely ide-oda mozgatha­tóan van elrendezve. E czélból a (Dl) rész a (dl, dl) vezetékekben van ágyazva, me­lyek a szövőszéken megerősített (d2) tartón fekszenek. A (Dl) rész mozgatása a szövő­szék felé és attól elhaladó irányban törté­nik. A (Dl) résznek a szövőszék felé való mozgatására a (d3) rúgó szolgál, mely a (dl) vezetékek egyikére és egy a (Dl) rész­szel összekötött (d4) peczekre hat; ha ezen (d4) peczek a másik (dl) vezetéket érinti, akkor a (Dl) résznek a szövőszék felé Való mozgása határolva van. (d) a (D) billentyű (Dl) részének meg­hosszabbítását jelöli, mely oly alakkal bír, hogy a vetőlébe beléphet és a vetülék­fonalra nyomást fejthet ki, és pedig a (C) rész közvetítésével, ha utóbbi alkalmazva van. Ezen nyomáskifejtés a láda minden előre lengésénél történik, mi által a bil­lentyű oly irányban mozgattatik, mely a (d3) rúgó hatásával ellentétes. Ha a láda visszafelé mozog, akkor a billentyű a (d3) rúgó hatása alatt az 1. és 4. ábrákban raj­zolt rendes helyzetébe visszatér. Ily módon a billentyű a ládával egyidejűleg előre és vissza felé mozog, és pedig, mint az föl van tüntetve, a vetélőben lévő vetülék­fonaltól való függésben, azaz azon darab, mellyel a billentyű minden előremozgásnál mozog, a vetélőben lévő vetülékfonal meny­nyiségétől függ és folytonosan kisebbedik, a mint a vetülékfonal fogy. Ha a vetülékfonal egy egyelőre megha­tározott mennyiségig elfogyott, akkor a billentyű mozgása azon megfelelő pontig kisebbedett, metynél a vetülékfonal pótlá­sát vagy a kikapesolószerkezet működésbe hozatalát kívánjuk. Ezen czélra a következő berendezés szolgál: A (Dl) billentyű külső, a ládától legmesz­szebb eső végén egy rövid (El) lejtő van el­rendezve (4. ábra), mely az(F) emeltyűre erő­sített (E) résszel összeműködik. Az (El) lejtő, és (E) rész közötti viszony olyan, hogy a láda előre mozgásánál az (El) lejtő az (E) résszel összeműködni és utóbbit lesülyesz­teni kénytelen, mi által az (F) emeltyű má­sik vége fölemelkedik. Az (F) emeltyű a szövőszék egy szilárd részén van megerő­sítve és az (FI) rúgóval van ellátva, mely rúgó az (E) részt tartó emeltyűvéget emelni igyekszik. Az (F) emeltyűnek a rúgó által befolyásolt karja czélszerűen a hosszabbik kar, mely egy fölfelé álló (f) horoggal van ellátva. (G) egy kilendíthető tengelyt jelöl, mely (Gl) csapágyakban nyugszik és azon berende­zéssel van összekötve, mely a vetülékfona­lat pótolja vagy a kikapcsoló szerkezetet be -folyásolja. E czélból a (G) tengely a szövő­széknek a billentyűvel szemben fekvő olda­láig van meghosszabbítva. A (G) tengely egy szilárd fölfelé nyúló (H) karban foroghat, mely megfordított L-alakkal bír. A vízszintes (Hl) kar az (I) csúszótuskót tartja, mely az (II) rúddal van összekötve és a (Hl) kar egy nyílásán át­nyúlik. Az (I) tuskó az (il) rúgó hatása alatt áll, mely az (1) tuskót és (II) rudat ugyanazon irányban és pedig az (I) tuskót kifelé és az (II) rudat befelé eltolni igyek­szik, mint azt a 3. ábra mutatja. (J) egy állandóan lengő emeltyűt jelöl, mely az (I) tuskó kiálló végével szemben van elrendezve és előremozgásánál utóbbira üt, ha az (I) tuskó legkülső helyzetében van (1. ábra). Ezen esetben világos, hogy a (H) kar a (J) emeltyű által előre vezettetik és a (G) tengely elforgattatik, mi által utóbbi

Next

/
Oldalképek
Tartalom