25506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diffuziólevek ill. nyers répalevek tisztítására
Megjelent 1903. évi október hó 14-én. 25506. szám. 1 V/d. OSZTÁLY. Eljárás diffuziólevek, illetve nyers répalevek tisztítására DK LEHMKUHL JÁNOS MIKLÓS VEGYÉSZ HEIDELBERGBEN. Bejelentésének napja 1902 márczius hó 13-ika. Elsőbbsége 1899 november 28-tól kezdődik. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LÉTRA S Répalevek tisztítására jelenleg általában 2—3°/0 meszet használnak a répára számítva. Ezt a mennyiséget nem azért használják, mert magára a tisztításra ennyi szükséges, hanem mert kevesebb mésszel tisztított levek szűrése a nyálkás tisztátlanságok következtében nem sikerül. Másrészt a nagy mészmennyiség a nyers levekre káros hatást gyakorol, mert ezáltal a fehérjeanyagoknak és nyersrostnak egy része mint organikus mész-só vagy mint bomlási termék oldatba megy és az üzemet egészen a melász képződésig zavarja. Ezen hátrány elkerülését czélozza a jelen találmány. A jelzett czélt azáltal érjük el, hogy a fehérje-anyagokat, a mésszel való kezelés előtt, csekély mennyiségű (egészen 0'5%-ig) aluminiumszulfát hozzáadása és 90° C-ra való fölmelegítés útján a nyers lében megalvasztjuk, mire a leveket csak a tisztításra föltétlenül szükséges mennyiségű mésszel kezeljük és végül erős forralással az esetleges oldatba ment aluminiumhydroxydtól megszabadítjuk. Megpróbálták már a fehérjét a nyersleveknek forralásig való fölmelegítése útján a mész hozzáadása előtt megalvasztani, amit azonban ilyen módon nem lehet elérni, minthogy be van bizonyítva, hogy ezáltal a fehérje-anyagoknak legföljebb 1 /3 részét alvaszthatjuk meg (1. Stammer, Lehrbuch der Zuckerfabrikation, 1887, 474. 1.). Tudvalevő, hogy néhány oldható fémszulfát, pl. az aluminiumszulfát, a fehérje-anyagokat kicsapja. Ha a fehérje-anyagok már ki vannak csapva, akkor azokat a mész többé nem támadja meg (Stohraann. Lehrbuch der Zuckerfabrikation, 1899, 294. 1.). Miután tehát a jelen eljárásnál a fehérjeanyagokat a nyers léhez adott alumíniumszulfáttal és 90° C-ra való fölmelegítéssel kicsapjuk, azok a rákövetkező mésszel való kezelésnél nem bonthatók meg, ami a kivánt eredményt biztosítja. Hogy a nyerslében foglalt nyersrostnak mésszel való megbontását szintén megakadályozzuk, evégből az aluminiumszulfáttal való kezelés után először csak annyi meszet adunk a léhez, amennyi ennek szűrése czéljából szükséges, tehát kb. 03—0-5°/0 -ot. Csak valamely tetszőleges mechanikai szűrőn való szűrés után adunk azután a léhez igen kis mennyiségű, pl. 0'5°/0 meszet, erősen fölforraljuk és szaturáljuk. Ha azonban a nyers rostot jó rostfogóval visszatartjuk, úgy hogy nem kell attól tartanunk, hogy az mész által megbontatik és ennek folytán organikus mész-sók jutnak a lébe, akkor
