25504. lajstromszámú szabadalom • Plüsszövet
Megjelent, 1902. évi október h ó 14-én . MAGY. gÉ| KIR. SZABADALMI j|j||[ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 25504. szám. XIV/b. OSZTÁLY. Plüs-szövet. GEBRÜDER GOERITZ GYÁROS CZÉG CHEMNITZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 márczius hó 20-ika. A jelen találmány egy bársonyszerű szövetre vonatkozik, mely csak egyik oldalán bír szőrös, azaz bolyhos fölülettel, mely azonban oly módon készül, hogy két, egynemű fölületeikkel egymáson fekvő (A és B) szövet (a mellékelt rajz 1. ábráján) keletkezik a szövőszéken, mi mellett azonban többnyire szines gyapotból álló különleges fajtájú lánczfonalak az úgynevezett bolyhfonalak vannak a két szövetbe akként beszőve, hogy ezen bolyképző lánczfonalak az (A és B) szövetfölületek között zegzugosán ide-oda vonulnak. Ezen kettős szövetet alkalmas kések segélyével a két fölület között kettévágjuk miáltal két egyenlő minőségű egyes szövet keletkezik. Az 1. ábra jobboldali része a fölmetszett szövetet mutatja, baloldali része a szövetet a fölmetszés előtt ábrázolja. A fölmetszett fölületek alkotják a szövet bolyhos fölületét. Ezen előállítási mód nem új és nem is igényeltetik új találmányként. A jelen találmány újdonsága és sajátszerűsége ugyanis magának a szövetnek szerkezetében rejlik, mely aránylag olcsó anyagból készült czérna alkalmazása folytán egy védőalzatfélét nyer, mely az árú hátsó oldalán lép előtérbe és mely a szövet gyors elkopása és elszakadása ellen védelmet nyújt. A szövet többi < fonalai aránylag véknyak és gyöngék és ennélfogva az egyes boholypamacsok sűrű összeállását teszik lehetővé, miáltal a fölület sokkal szebb külszint nyer, mint széjjelálló bolyhok esetén. Az 1. ábra a szövetnek a lánczfonalak irányában metszett keresztmetszetét megközelítőleg természetes nagyságban mutatja, míg a többi ábrák sematikusan is torzított ábrázolásoknak tekintendők. A 2. ábrán hét külömböző lánczfönal van egymás alatt föltüntetve; az egyes ábrázolások a különböző fonalak helyzetét az esetre mutatják, amidőn négy velűlékfonal megy a szöveten keresztül. A lánczfonalak 1—7 számokkal vannak jelölve. Ha a 2. ábra hét egyes alakzatát egymásra tolva gondoljuk, úgy a 3. ábra keletkezik. A 3. ábra tehát nagyjában az 1. ábrával megegyezik és a fonalak menetét nagyobbított léptékben mutatja. Az (1 2 3 és 4) fonalak kötőlánczfonalak. Ezek főként arra szolgálnak, hogy a többi fonalakat összetartsák; az 1 és 2 fonalak az alsó szövetben, 3 és 4 pedig a fölső szövetben fekszenek. Az 5 és 6 fonalak a védőfonalak. 5 az alsó. 6 a fölső szövetben fekszik. Ezen 5 és 6 fonalaknak, mint már említtetett, az a czéljuk, hogy a tulajdonképeni szövetet a gyors
