25492. lajstromszámú szabadalom • Aprító gép

— 3 — Ezen elrendezésnél az anyag a következő útat kénytelen megtenni. A (14) kivágásba (8. ábrái beömlő anyag (mint az vonalkázottan föl van tüntetve) az ezen kivágással korrespondeáló (4) bevezető csatornán (3. ábra) át a (90) közbenső gyű­rűnek ezen csatornát alúl elzáró telt részére esik. Minthogy az anyag itt lejebb nem csúszhat, a (2) munkatest az anyagot ma­gával meneszti és azt az egyik fölső (3) szegment mentén egyidejű fölaprítás közben a (90) gyűrűnek legközelebbi (54) kivágásá­hoz vezeti, melyen keresztül az anyag az ezen kivágással korrespondeáló (45) köz­benső csatornába esik. Az utóbbi az anya­got a (10) gyűrűnek ezen csatornát alul elzáró telt részéig ejti. Az anyag, minthogy a gépet ezen a helyen még el nem hagy­hatja, a mozgó (2) munkatest által ismét megragadtatik és egyidejű finomabb fölap­rítás közben a legközelebbi (15) elvezető csatornához menesztetik, melyen át azután a gépet elhagyja vagy pedig egy az 1. ábrán föltüntetett (29) menesztővel ellátott (28) elvezető szekrénybe jut. Egyebekben a gép teljesen úgy van beren­dezve, mint az 1. ábrán föltüntetett; a szegmen­tek állása is ugyanoly szerkezet segélyével szabályoztatik. Amint látható, a leírt gépnél úgy a munkafölületek közti távolság szabá­lyozását, valamint az anyagnak fokozatos aprítását igen egyszerű módon érjük el. Oly gépeknél, melyek teljes, tehát nem szegmentekből álló köpennyel birnak, a fo­kozatos fölaprítás czéljából a 4. és 5. ábrák­ban föltüntetett elrendezést alkalmazzuk. A 4. ábrán látható (2) munkatest két vagy több, különböző finomságú munkafölülettel bíró részből van összetéve, vagy pedig egy darabból van készítve és a különböző finom­ságú munkafölületekkel van ellátva. Az 5. ábrában kifejtetten rajzolt (3) köpeny is különböző finomságú munkafölületekkel bíró részekből van összetéve, vagy pedig szintén egy darabban készül és különböző finom­ságú munkasávokkal van ellátva. Mindegyik (4 és 5) be- ill. elvezető csatorna között e8y-e gy fölül és alul zárt (45) közbenső ; csatorna van elrendezve, mely egy darabból álló köpeny alkalmazásánál a föltüntetett módon magába a köpenybe van bevájva; egymás fölött elrendezett két vagy több köpeny elrendezésénél pedig ezeknek meg­felelő összeillesztése által képeztetik. A bevezető csatornán beömlő anyag a munkatest által a fölső durva fölületen a berajzolt nyíl irányában a (45) közbenső csatornához menesztetik; ezen átesve, az alsó finomabb munkafölületre jut és azután a munkatest által az (5) elvezető csatornához vezettetik", melyen át a gépet elhagyja vagy pedig egy alsó második őrlő járatra esik. Három különböző munkafölületnek alkalma­| zásánál az (5) csatorna természetesen még j nem képez elvezető csatornát, hanem az | alatta fekvő harmadik köpenyrésznek egy I fölül nyitott és alul zárt csatornájával együtt egy további (45) közbenső csatornát képez, melyből az anyag egy harmadik, még fino­mabb munkafölülethez esik. A 11. és 12. ábrákban be van mutatva, hogy miként alkalmazhatók a (4 és 5) be­illetve elvezető csatornák sík munkafölület­tel bíró aprító gépeknél. Amint ezen ábrák­ból látható, a (4 és 5) csatornákat az (50) tömbökbe vájjuk be, melyek között a gör­gőkön futó (51) munkatest ide-oda mozog. A csatornákból az anyag a rézsútos (52, 53) csúsztatókon át távozik a gépből. A (4 és 5) csatornák között természetesen közbenső csatornák is rendezhetők el, ha fokozatosan aprító gépet akarunk szerkeszteni. A tömbök beállítása, azoknak elcsúsztatása által tör­ténhetik. Az előzőkben leírt gépek egyes részei a találmány lényegének megváltoztatása nél­kül természetesen sokféleképen módosítha­tók; a (3) szegmentek beállítására szolgáló szerkezet többféleképen rendezhető el; a (17) toldatoknak pl. nem kell a (12) nyer­gek vezetékeiben vezetődniök, hanem a nyer­gek külső oldalán is vezetődhetnek, mely esetben a (3) szegmentek befelé a (17) tol­datok által, kifelé pedig maga az anyag nyomása által szabályoztatnak, ha a gyűrűt durvább aprításra állítjuk be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom