25480. lajstromszámú szabadalom • Agyagvágó készülék

nak alsó vízszintes föliiletéből egy félkör­keresztmetszetű rész lesz kivágva. Mihelyt elhagyják a (pl) fogasrudakaz (o) kerekeket, az előbbiekre erősített és az (0) kerekek fölött átnyúló (1) karok le­nyomják a (g) kocsi kampós rugóit, miál­tal ezen kocsi a (gl) kocsitól kikapcsolta­tik és annyira előre tolható, hogy az (r) kengyelt fölemelhetjük a nélkül, hogy ez által a hornyolókés újból lengésbe hozat­nék. Azon okból szükséges ezen művelet, mi­vel a téglának a szalagtól való elválasz­tása után ezen utóbbi még elmozdulhat a (gl) kocsin és ennek következtében egy újbóli hornyolás jöhetne létre valamely czélba nem vett helyen. Midőn már a levágott tégla eltávolítta­tott a (g) kocsiról, a kis kocsit a hozzája kötött és (e) csigákon vezetett, valamint (f) súllyal megterhelt zsinegek hátrahúz­zák és a nagy (g) kocsit kézzel hozzája tol­juk, miközben a két kocsi összekapcsoló­dik. Az (r) kengyel fölemelése alkalmából az általa előbb szabadon bocsátott (ql) ütköző­lapot is fölállítja és azt a mögötte lévő (y) ütközőkar segélyével álló helyzetében tartja. Nehogy az agyagszalag a levágás­nál az elhajlás veszélyének legyen kitéve, és ennek következtében ferde téglák áll­hassanak elő, ajánlatos úgy rendezni be a levágó készüléket, hogy a vágás alulról fölfelé történjék, a mint az a 17. és 18. ábrákon föl van tüntetve. Ezen kiviteli alaknál a (ql) ütközőlap az (u) tengelyről oly módon nyeri mozgását az (1) emeltyű és (2) rúd közvetítésével, hogy az (r) kengyel legmagasabb állásánál víz­szintes helyzetet foglal el, míg ezen ken­gyel lesülyesztése által álló helyzetbe ho­zatik. A (z) kapcsolórúgónak kioldására, a mely a jelen esetben a kis (gl) kocsihoz van erősítve, egy az (s) oszlop alsó végére erő­sített és elől fölhajlított (3) kar szolgál, mely az (r) kengyel legmagasabb helyzeté­nél a (z) rúgót megemeli (17. ábra). Az (o) fogaskerekek mellé azonkívül egy­egy (4) tárcsa van szerelve, melyeknek (5) bevágásába a (gl) kocsi mindegyik olda­lán elhelyezett (6) kilincsek ugranak be, és ezeket megfelelő (7) rugók feszítik a (4) tárcsákhoz. A bevágással ellátott (4) tárcsa és a (6) kilincs meggátolja azt, hogy a levágó ké­szüléknek gyors működése alkalmával az (n) késtengelyek a vágás megtörténte után még tovább foroghassanak és ez által a kést az agyagszalagba szalaszthassák. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék az egyes tégláknak az agyag­szalagról való levágására, jellemezve az által, hogy az (a) levágó sodronynak egyik vagy mindkét végén (i) hornyoló­kések vannak elrendezve és a késtől egy tégla hosszának megfelelő távolságban egy vagy két (k) hornyoló sodrony oly módon van (m) lengő karokon kifeszítve, hogy a tégla levágásával egyidejűleg egy vagy két vágási élén is hornyolta­tik, valamint a következő vágási hely­nek fölületében is horony készíttetik. 2. Az 1. alatt igényelt agyag vágó készü­lék egy kiviteli alakja, melynél az (a) levágó kés egy vízszintes irányban el­tolható (b) keretbe van erősítve, vala­mint a tégla fölső és alsó élét hor­nyoló (i) kések is ezen kereten vannak; továbbá (p) fogasrudak is vannak a ke­retre szerelve, melyek az (o ol) fogas­kerekek közvetítésével a (k) hornyoló­késeket az (n) tengelyek körül lengésbe hozzák, úgy hogy a tégla levágásával egyidejűleg a vágási fölületnek két szemben fekvő éle hornyoltatik, vala­mint a következő vágási hely másik két oldalán is hornyolás történik (1—6. áb­rák). 3. Az 1. alatt igényelt agyagvágó készü­lék, jellemezve az által, hogy az (a) le­vágó kést, valamint az (i) hornyoló kést a függélyesen eltolható (s) oszlopokra erősített (r) kengyel tartja, melyre egy­úttal az (y) ütközőkar, (pl) fogasrudak és (1) kikapcsoló karok is vannak erő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom