25454. lajstromszámú szabadalom • Födémszerkezet

Megjelent 1902. évi október lió 6-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATA L SZABADALMI LEI RAS 25454. szám. vril'a. OSZTÁLY. Födémszerkezet. JAEGER GYULA MÉRNÖK ZÜRICHBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 márczius hó 29-ike. Jelen találmány tárgyát képező vasbeton­mennyezetnél a boltozatelemek nem nyug­szanak tartókon, hanem ugyancsak vasbe­tonból készült és vízszintes nyirófeszültsé­geknek ellentálló, sajátságosan kiképezett tartóbordák oldallapjai közé vannak feszítve, melyeknek fölső részén alkalmazott vasbe­tétei, amelyek segélyével a boltozatelemek a tartóbordák közé befogatnak, a tartóbordák betonanyagába függőlegesen beágyazott és ezen bordák alsó rétegeibe nyúló horgonyok kai mereven vannak összekötve, mely horgo­nyok a vízszintes nyirófeszűltségek fölfogá­sára szolgálnak. Ezen szerkezet segélyével aránylag csekély szerkezeti magassággal nagy fesztávolságokat lehet elérni, mely körülmény számos építkezésnél nagy előny­nyel bír. A találmány tárgyát képező mennyezet­nek egy példaképen) foganatosítási alakja a mellékelt rajzon van töltüntetve. me­lyen az 1. ábra több egymásután következő bol­tozatelemen áthaladó keresztmetszet és pe­dig a (b) tartóbordák fesztávolságának kö­zepén át véve, 2. ábra a tartóbordán át vett hosszmet­szet, a 3. ábra pedig egy tartóborda axonometri­kus képe, mely a borda va> fölszerelését tünteti föl. Az (a) boltozatelemek a (b) bordák oldal­lapjai közé vannak befogva, miáltal a bor­dákban harántirányú vízszintes nyirófeszűlt­ségek lépnek föl A (b) tartóbordák két vé­gükön a (c) falakba vannak befelazva és a közbenső (d) oszlopokon nyugszanak. A. (b) tartóbordák fölső részükön a szokásos (e) hosszirányú húzórudakkal vannak ellátva, melyek, mint az ábrákból látható, profilvas­ból állanak. Az (a) boltozatelemek a húzó­feszűltségeknek megfelelőleg beágyazott (i) vasrudakkal vannak ellátva, melyek segé­lyével a boltozatelemek a (b) bordákra van­nak fölfüggesztve. Két egymásután követ­kező (a) boltozatelem között az (i) rudak egyszerűen az (e) vasakra vannak fektetve, míg a szélső boltozatelemeknél az (i) vasak előnyösen a (j) horog alakban meggörbített végükkel az (e) rúdba vannak akasztva, mint ez az 1. ábrában pontozottan van föl­tüntetve. Miután a boltozatelemek a tartóbordák oldalai közé vannak feszítve, vízszintes nyi­rófeszűltségek lépnek föl, melyek a (b) bor­dákhoz képest harántirányban haladnak. Hogy ezen nyíróerőknek a (b) bordák ellent­állni legyenek képesek, a bordák fölső (e)

Next

/
Oldalképek
Tartalom