25421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés gyúlékony folyadékokat tartalmazó tartályoknak robbanás ellenében való biztosítására

— 2 — tosításnál az (a) dugó, fölső részén a (b) csavarmenetekkel (5. ábra) van ellátva, hogy azt a tartály (d) födelében (2. ábra) kiképezett nyílásba beerősített (c) csőtoldatba (1. ábra), illetőleg dugóházba becsavarolhassuk. Az (a) dugó palástján a mély (c) gyűrűs horony van kiképezve, mely a (g) nyílásokon keresztül, az (f) hosszfurattal (3. ábra) közlekedik, mely az említett nyílásokon és a gyűrűs hornyon, valamint a (c) csőtoldat (h) oldalas nyílásán keresztül, a küllevegővel érintkezik. A hosszfurat egyik vége az olvasztható fémből készült (i) koronggal van elzárva, mely rendes körülmények között a tartályt hermetice elzárja. A csőtoldat belső végén (1. ábra) a (j) cső van elrendezve, mely a dugó kicsavarolása után a tartály kiürítése közben levegőt áramoltat a folyadék szintje fölé. Ha a tartály környezetében a hőmérsék annyira növekedik, hogy az esetleg veszélyessé válhatik, akkor az az (i) korongot (3. ábra) megolvasztja, miáltal a dugó hosszfuratának belső végét megnyitja, a mikor is a képződő gyúlékony gőzök a hosszfuratnak külső (k) nyílásain kiáramolnak, miközben azok a kül levegőt a csőtoldat (h) nyílásán, az (e) gyűrűs hornyon, a (g) nyílásokon és az (f) hosszfuraton keresztül nagy erővel és nagy mennyiségben maguk után szívják, a mikor is ezen nagy mennyiségű levegő a gőzöket annyira hígítja, hogy azok már nem képeznek robbanó keveréket. A 7—9. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a tartály (m) födelében kiképezett nyílásba az (1) csapház van beerősítve, melyben az űrös (n) csap forgatható. Az (n) csap az átlósan szemben fekvő (o) nyílásokkal bír, melyeknek egyike a csapnák a 8. ábrában föltüntetett állásánál a kifolyató (p) csőrrel, másika pedig a (q) oldalas csőtoldattal közlekedik, melyen a csap ezen állásánál a levegő keresfctüláramolhatik. A csap kerületén az (o) nyílásoktól 90°nyira két, könnyen megolvasztható fémből készült (r) dugók által elzárt nyílás is van i kiképezve, melyek a csapnak zárt állásában (7. ábra) a (q) csőtoldattal, illetőleg a (p) csőrrel szemben állanak. Ha a tartály közelében a hőmérsék nagyon emelkedik, akkor az (r) dugók kiol-I vadnak, a veszélyes gőzök az egyik olda; Ion kiáramlanak és a másik oldalon utánuk tóduló levegő általfölhigíttatnak,úgyhogy robbanó keverék nem képződhetik. 1 A 10. ábrában föltüntetett foganatosí-I fásnál a csap, mely esetleg rúgóhatás i alatt áll, a tartály (pl. kimérő tartály) j alsó részében van elrendezve. Ezen esetben a (t) csapházban elrendezett (s) csap nincsen, mint előbb, olvasztható biztonsági korongokkal ellátva, hanem fölső végén a függélyes (v) csövet hordja, mely a csap belsejével közlekedik és mely a folyadéknak nyitott csapnál való kifolyását nem zavarja; a tartály különben egy töltő nyílással van ellátva, mely az 1—7. ábrákban föltüntetett elrendezéssel van ellátva. A i szóban forgó foganatosítási alaknál a (v) I cső rendeltetése abban áll, hogy a csap nyitásánál a kifolyó folyadék által szívott levegőáramot vezet a csap belsejébe, mely levegőáram a robbanó keveréket kiszorítja vagy hígítja, úgy hogy a kifolyó folyadéknak meggyújtásakor ezen ponton robbanás | nem állhat be. A 11—15. ábrák az elrendezésnek egy foganatosítási alakját egy közönséges nagyobb petröleumkannán való alkalmazásában láttatják. A 11. ábra a kanna oldalnézete. A 12. ábra a kifolyató csőtoldat és a záró süveg függélyes metszete. A 13. ábra a záró süvegnek az előbbi ábra metszési síkjára merőleges metszete és a kifolyató csőtoldat nézete. A 14. ábra a nyitott kifolyató csőtoldat fölülnézete. A 15. ábra a kifolyató csőtoldat harántmetszete. A 16. ábra a zárt kifolyató csőtoldat j fölülnézete. j A kanna fölső (2) lapjára (11. ábra) az I (1) csőtoldat van megerősítve, mely belse! jében a (3) csövet hordja (12. ábra), me-