25412. lajstromszámú szabadalom • Lángzó gázzá alakuló folyékony tüzelőanyagok számára

- á -vecske van beforrasztva, hanem az (a) csö­vet egy (el) cső veszi körül, mely alsó vé­gén (f) furatokkal bír. A lángzók egy a (h) lemez alsó oldalára erősített (t) csa­varmenetes gyűrű segélyével (1. ábra) a gázzá alakítandó folyadékot tartalmazó 1 tetszőleges tartányra csavarhatók. Az (a) csőben lévő bél e folyadékot az (e) süvegbe juttatja, melynek belüregében a folyadék elgázosítása megy végbe. A gázok ezen térből az (e) csövecskén (1. ábra), illetőleg az (a) és (el) csövek közti gyűrűalakú téren keresztül és az vek közti gyűrűalakú téren keresztül és az j (f) nyílásokon át az (i) tok által képezett í térbe jutnak (2. ábra). Innen a gázok a (j) : nyílásokon keresztül az (l) gyűrűalakú : térbe áramlanak és az (o) lyukakon át be- : tóduló levegővel keveredve, az (m) drót- j szövet elé érkeznek, a hol a gázok meg­gyúlása történik. A gázok égése közben a i (c) süveg a láng belsejében van és így az j elgázosítás folytonos. A (c) süveg megme- ; legítése czélszerűen eszközölhető egy a 2. j ábrán pontozva rajzolt készülék segélyével. Ez egy gyűrűalakú tartányból áll, melyfo- j gantyúval bír és czélszerűen azbeszttel van kibélelve. A tartányt borszesszel töltjük meg, melyet azután meggyujtunk. Az elgá- j zosító tér rövid idő alatt eléggé megmele­gedik, hogy az elgázosítás végbemehessen. A (p) gyűrű megfelelő elforgatásával a lég­bejutást a szükséges mértékben szabályoz­hatjuk. A láng eloltására csak az (s) csa­varorsót kell annyira kicsavarni, hogy a J (q) csövecskén lévő (r) nyílás szabaddá le­gyen, mikor is az (i) tokban lévő gázok a (q) csövecskén és ennek (r) nyílásán ke­resztül a szabadba távozhatnak, a mi ter­mészetszerűen a lámpa kialvását vonja maga után. A 3. ábra olyan kiviteli alakot ábrázol, melynél a (k) tok számos (o) légbevezető nyílással bír. E nyílások etageszerűen egy­más fölött vannak elrendezve. Ez elrende­zés czélja, hogy nagy széntartalmú folya­dékok égésénél két lángot hozzunk létre, a mit egyébként a gázkiáramlási és a lég­beömlési keresztmetszetek közötti arány megfelelő megválasztásával is elérhetünk. Az 1. és 2. ábrabeli drótszövet helyett a 3. ábrabeli kiviteli alaknál egy köralakú (u) lemez van alkalmazva, mely kerületén (v) kimetszésekkel bír. Ezen kimetszéseken ke­resztül jutnak a gázok a lánghoz. A 4. ábra egy izzóharisnyával fölszerelt lángzót ábrázol. Itt a lángzó köré megfe­lelő szitahenger van helyezve, mely az izzó­harisnyát és a lámpaüveget tartja. Az 5. és 6. ábrák a lángzót melegítési vagy főzési czélokra való alkalmazásában ábrázolják. Az (a) cső itt hosszúkás ke­resztmetszetű és számos (e) csövecskével van ellátva. A helyett, hogy a folyadékot bél segélyével emeljük ki a tartányból, lehet azt az elgázosító térbe sűrített le­vegő vagy az ismert olaj lámpák módjára, súly segélyével, egy vékony csövecskén ke­resztül is, benyomni. Az ismertetett lángzó­szerkezetek előnye a jelenlegi lángzókkal szemben azok egyszerűbb alakjában és könnyű szétszedhetőségében áll, a mi a lángzó használata szempontjából igen lé­nyeges. Az egyes részek ilykép könnyen ki­cserélhetők. A meggyújtás és kioltás igen egyszerűen eszközölhető, épp úgy £ bél ki­cserélése is. A lámpa, égése közben, sza­got nem terjeszt és fogyasztása igen cse­kély. A lángzó konstruktív kiképzése tet­szőleges lehet és annak rendeltetése, vala­mint az alkalmazandó tüzelőanyag minősége szerint esetről esetre változik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lángzó világítási és melegítési czé­lokra, az alkalmazandó elgázosítandó fo­lyadék elgázosítására alkalmas berende­zéssel, az által jellemezve, hogy a fo­lyadék bél segélyével, vagy bárminő nyo­más útján az (a) csövön keresztül a (c) süveg alatti elgázosítási térbe vezette­tik, melyből a gázok egy vagy több (e) csövecskén keresztül egy (i) gáztérbe jutnak, azután ennek (j) nyílásain ke­' resztül egy (1) térbe áramlanak, mely­ben az (o) lyukakon át betóduló levegő­vel keverednek, mi mellett ezen gáz-lég­keverék a (k) tok fölső végén, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom