25412. lajstromszámú szabadalom • Lángzó gázzá alakuló folyékony tüzelőanyagok számára

- á -vecske van beforrasztva, hanem az (a) csövet egy (el) cső veszi körül, mely alsó végén (f) furatokkal bír. A lángzók egy a (h) lemez alsó oldalára erősített (t) csavarmenetes gyűrű segélyével (1. ábra) a gázzá alakítandó folyadékot tartalmazó 1 tetszőleges tartányra csavarhatók. Az (a) csőben lévő bél e folyadékot az (e) süvegbe juttatja, melynek belüregében a folyadék elgázosítása megy végbe. A gázok ezen térből az (e) csövecskén (1. ábra), illetőleg az (a) és (el) csövek közti gyűrűalakú téren keresztül és az vek közti gyűrűalakú téren keresztül és az j (f) nyílásokon át az (i) tok által képezett í térbe jutnak (2. ábra). Innen a gázok a (j) : nyílásokon keresztül az (l) gyűrűalakú : térbe áramlanak és az (o) lyukakon át be- : tóduló levegővel keveredve, az (m) drót- j szövet elé érkeznek, a hol a gázok meggyúlása történik. A gázok égése közben a i (c) süveg a láng belsejében van és így az j elgázosítás folytonos. A (c) süveg megme- ; legítése czélszerűen eszközölhető egy a 2. j ábrán pontozva rajzolt készülék segélyével. Ez egy gyűrűalakú tartányból áll, melyfo- j gantyúval bír és czélszerűen azbeszttel van kibélelve. A tartányt borszesszel töltjük meg, melyet azután meggyujtunk. Az elgá- j zosító tér rövid idő alatt eléggé megmelegedik, hogy az elgázosítás végbemehessen. A (p) gyűrű megfelelő elforgatásával a légbejutást a szükséges mértékben szabályozhatjuk. A láng eloltására csak az (s) csavarorsót kell annyira kicsavarni, hogy a J (q) csövecskén lévő (r) nyílás szabaddá legyen, mikor is az (i) tokban lévő gázok a (q) csövecskén és ennek (r) nyílásán keresztül a szabadba távozhatnak, a mi természetszerűen a lámpa kialvását vonja maga után. A 3. ábra olyan kiviteli alakot ábrázol, melynél a (k) tok számos (o) légbevezető nyílással bír. E nyílások etageszerűen egymás fölött vannak elrendezve. Ez elrendezés czélja, hogy nagy széntartalmú folyadékok égésénél két lángot hozzunk létre, a mit egyébként a gázkiáramlási és a légbeömlési keresztmetszetek közötti arány megfelelő megválasztásával is elérhetünk. Az 1. és 2. ábrabeli drótszövet helyett a 3. ábrabeli kiviteli alaknál egy köralakú (u) lemez van alkalmazva, mely kerületén (v) kimetszésekkel bír. Ezen kimetszéseken keresztül jutnak a gázok a lánghoz. A 4. ábra egy izzóharisnyával fölszerelt lángzót ábrázol. Itt a lángzó köré megfelelő szitahenger van helyezve, mely az izzóharisnyát és a lámpaüveget tartja. Az 5. és 6. ábrák a lángzót melegítési vagy főzési czélokra való alkalmazásában ábrázolják. Az (a) cső itt hosszúkás keresztmetszetű és számos (e) csövecskével van ellátva. A helyett, hogy a folyadékot bél segélyével emeljük ki a tartányból, lehet azt az elgázosító térbe sűrített levegő vagy az ismert olaj lámpák módjára, súly segélyével, egy vékony csövecskén keresztül is, benyomni. Az ismertetett lángzószerkezetek előnye a jelenlegi lángzókkal szemben azok egyszerűbb alakjában és könnyű szétszedhetőségében áll, a mi a lángzó használata szempontjából igen lényeges. Az egyes részek ilykép könnyen kicserélhetők. A meggyújtás és kioltás igen egyszerűen eszközölhető, épp úgy £ bél kicserélése is. A lámpa, égése közben, szagot nem terjeszt és fogyasztása igen csekély. A lángzó konstruktív kiképzése tetszőleges lehet és annak rendeltetése, valamint az alkalmazandó tüzelőanyag minősége szerint esetről esetre változik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lángzó világítási és melegítési czélokra, az alkalmazandó elgázosítandó folyadék elgázosítására alkalmas berendezéssel, az által jellemezve, hogy a folyadék bél segélyével, vagy bárminő nyomás útján az (a) csövön keresztül a (c) süveg alatti elgázosítási térbe vezettetik, melyből a gázok egy vagy több (e) csövecskén keresztül egy (i) gáztérbe jutnak, azután ennek (j) nyílásain ke' resztül egy (1) térbe áramlanak, melyben az (o) lyukakon át betóduló levegővel keverednek, mi mellett ezen gáz-légkeverék a (k) tok fölső végén, mely