25399. lajstromszámú szabadalom • Lámpa világítási és fűtési czélokra

vetleniil ezután forrásnak indul a cső bel- I sejében az alkohol és gőzei a fölső (al) nyíláson át távoznak. Minthogy azonban az (A) cső igen meleg, a belsejében levő alko­hol gyorsan fogy és az (a) nyíláson át már csak gőzök égnek, melyeknek lángjai az el­gőzölgés csökkenésével kisebbednek. Erre azután ismét emelkedik az alkohol, az egyen­súly ismét helyre áll és t'öntartatik. A folyadék pontosan az (a) nyílások ma­gasságában marad és az azokból kicsapó lángokat részint a gőz, részint a folyékony alkohol táplálja, mi mellett oly meleget fej­lesztenek, mely a forrás föntartására épen elegendő. Ezen alapelv oda módosítható, hogy az (A) csövet az (a) nyílásokon kívül további (a2) nyílásokkal látjuk el, úgy hogy a cső fölső része kürtöt képez és ezen esetben a léghuzam által tovaragadott apró lángok az (a) nyílásokból az (a2) nyílásokon át az (A) csőbe jutnak, a hol levegőhiány folytán ki­alszanak és ezen lángok égéstermékei az al­koholgőzökkel elegyednek. (2. ábra.) A gőzök (al) kiömlési nyílása olyképen van elrendezve, hogy az 1. ábra szerinti készü­lék működésénél igen alacsony nyomás ural­kodik az (A) csőben, másrészt az (a) nyílá­sok igen kicsinyek, de azért a szükséges egész alkoholmennyiség nagyon könnyen folyhat ki rajtuk. Minthogy másrészt a nyomás igen csekély, az (a) nyílásokon csak kevés gőz léphet ki. így tehát a folyékony alkohollal aránylag nagy lángokat és az alkoholgőzzel kicsiny lángokat állíthatunk elő, melyek a csőtől kissé távolodnak, de mindenesetre sokkal kevésbé hevítenek. Az (a) nyílások száma, valamint átmérője úgy van megválasztva, hogy a kicsiny lán­gok által létesített meleg csekélyebb azon melegmennyiségnél, mely a készülékbe be­vezetett összes alkoholmennyiség elgőzölög­tetéséhez szükséges. Ha a készülékbe beömlő alkoholmennyi­séget növeljük vagy csökkentjük, úgy inga­dozások következnek be, mire azután az egyensúly ismét helyre áll. Ezen alapelv alkalmazása folytán lámpa­bél nélküli izzófénylámpákat és fiitőégőket állíthatunk elő és a föntiek szerint egy és ugyanazon készülék különböző alkoholmeny­nyiséggel éghet, úgy hogy használható például oly lámpánál, mely különböző nagyságú izzóharisnyával szerelhető föl. A gyakorlati kivitelnél világítási czélokra azonban a be­ömlés szabályozása egyszer és mindenkorra meg van adva. A mellékelt rajzban a találmány egy vi­lágító lámpa alakjában van föltüntetve. Az 1. és 2. ábra a föntiekben kifejtett alapeszme sematikus ábrázolása, a 3. ábra jelen találmány szerint szerkesz­tett lámpának függélyes közép metszete, melynél az alkoholtartály a lámpától külön van választva. A 4. és 5. ábrák a lámpa két változatá­nak függélyes kö^ép metszetét tüntetik föl. A 3. ábrában bemutatott lámpánál a meg nem rajzolt alkoholtartály az (A) elgőzöl ög­tető csővel az (r) eső révén van összekötve, a mely az (rl) három furatú csappal van ellátva. Föltéve, hogy a (C) szelep nyitva van, az alkohol az (l) csövön az (A) cső alsó részébe jut, a melyben fokozatosan emelkedik és az (a) nyílásokon át a (B) csé­szébe ömlik. Ha ezen pillanatban meggyújt­juk a (B) csészében az alkoholt, úgy (a)-nál segédlángok keletkeznek és a cső belsejé­ben levő alkohol elgőzölög, a mint azt a föntiekben kifejtettük. Az (al) nyíláson kiáramló gőzök a (D) csöveken át belépő levegővel elegyednek és ezen (d)-nél a lámpába betóduló levegő egész útja alatt úgy sugárzás, mint vezetés foly­tán fölhevíttetik. A fölhevített levegő és gőzelegy az (E) csőben fölemelkedik és vé­gül a (G) izzótesthez jut. A segédlángok égéstermékei az (F) cső­ben emelkednek föl és az (f) nyílásokon át távoznak. A (G) izzótest körül keringő le­vegő végül, mely (i)-nél lép a lámpába, al­kalmas módon fölmelegszik, a mennyiben az (F) és (I) falak közötti téren vonul át. Néhány másodpercczel később hogy az alkoholt a (B) csészében meggyújtottuk, meggyújtható az izzóharisnyát hevítő láng is, a mely azt rögtön izzásba hozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom