25399. lajstromszámú szabadalom • Lámpa világítási és fűtési czélokra

vetleniil ezután forrásnak indul a cső bel- I sejében az alkohol és gőzei a fölső (al) nyíláson át távoznak. Minthogy azonban az (A) cső igen meleg, a belsejében levő alkohol gyorsan fogy és az (a) nyíláson át már csak gőzök égnek, melyeknek lángjai az elgőzölgés csökkenésével kisebbednek. Erre azután ismét emelkedik az alkohol, az egyensúly ismét helyre áll és t'öntartatik. A folyadék pontosan az (a) nyílások magasságában marad és az azokból kicsapó lángokat részint a gőz, részint a folyékony alkohol táplálja, mi mellett oly meleget fejlesztenek, mely a forrás föntartására épen elegendő. Ezen alapelv oda módosítható, hogy az (A) csövet az (a) nyílásokon kívül további (a2) nyílásokkal látjuk el, úgy hogy a cső fölső része kürtöt képez és ezen esetben a léghuzam által tovaragadott apró lángok az (a) nyílásokból az (a2) nyílásokon át az (A) csőbe jutnak, a hol levegőhiány folytán kialszanak és ezen lángok égéstermékei az alkoholgőzökkel elegyednek. (2. ábra.) A gőzök (al) kiömlési nyílása olyképen van elrendezve, hogy az 1. ábra szerinti készülék működésénél igen alacsony nyomás uralkodik az (A) csőben, másrészt az (a) nyílások igen kicsinyek, de azért a szükséges egész alkoholmennyiség nagyon könnyen folyhat ki rajtuk. Minthogy másrészt a nyomás igen csekély, az (a) nyílásokon csak kevés gőz léphet ki. így tehát a folyékony alkohollal aránylag nagy lángokat és az alkoholgőzzel kicsiny lángokat állíthatunk elő, melyek a csőtől kissé távolodnak, de mindenesetre sokkal kevésbé hevítenek. Az (a) nyílások száma, valamint átmérője úgy van megválasztva, hogy a kicsiny lángok által létesített meleg csekélyebb azon melegmennyiségnél, mely a készülékbe bevezetett összes alkoholmennyiség elgőzölögtetéséhez szükséges. Ha a készülékbe beömlő alkoholmennyiséget növeljük vagy csökkentjük, úgy ingadozások következnek be, mire azután az egyensúly ismét helyre áll. Ezen alapelv alkalmazása folytán lámpabél nélküli izzófénylámpákat és fiitőégőket állíthatunk elő és a föntiek szerint egy és ugyanazon készülék különböző alkoholmenynyiséggel éghet, úgy hogy használható például oly lámpánál, mely különböző nagyságú izzóharisnyával szerelhető föl. A gyakorlati kivitelnél világítási czélokra azonban a beömlés szabályozása egyszer és mindenkorra meg van adva. A mellékelt rajzban a találmány egy világító lámpa alakjában van föltüntetve. Az 1. és 2. ábra a föntiekben kifejtett alapeszme sematikus ábrázolása, a 3. ábra jelen találmány szerint szerkesztett lámpának függélyes közép metszete, melynél az alkoholtartály a lámpától külön van választva. A 4. és 5. ábrák a lámpa két változatának függélyes kö^ép metszetét tüntetik föl. A 3. ábrában bemutatott lámpánál a meg nem rajzolt alkoholtartály az (A) elgőzöl ögtető csővel az (r) eső révén van összekötve, a mely az (rl) három furatú csappal van ellátva. Föltéve, hogy a (C) szelep nyitva van, az alkohol az (l) csövön az (A) cső alsó részébe jut, a melyben fokozatosan emelkedik és az (a) nyílásokon át a (B) csészébe ömlik. Ha ezen pillanatban meggyújtjuk a (B) csészében az alkoholt, úgy (a)-nál segédlángok keletkeznek és a cső belsejében levő alkohol elgőzölög, a mint azt a föntiekben kifejtettük. Az (al) nyíláson kiáramló gőzök a (D) csöveken át belépő levegővel elegyednek és ezen (d)-nél a lámpába betóduló levegő egész útja alatt úgy sugárzás, mint vezetés folytán fölhevíttetik. A fölhevített levegő és gőzelegy az (E) csőben fölemelkedik és végül a (G) izzótesthez jut. A segédlángok égéstermékei az (F) csőben emelkednek föl és az (f) nyílásokon át távoznak. A (G) izzótest körül keringő levegő végül, mely (i)-nél lép a lámpába, alkalmas módon fölmelegszik, a mennyiben az (F) és (I) falak közötti téren vonul át. Néhány másodpercczel később hogy az alkoholt a (B) csészében meggyújtottuk, meggyújtható az izzóharisnyát hevítő láng is, a mely azt rögtön izzásba hozza.