25391. lajstromszámú szabadalom • Berendezés briketteknek edényekben való kimérésére

tengely, hanem a (D) szekrénnyel szilárdan összekötött (Ej emeltyűhöz csatlakozó (L) kötél is hordja, ennélfogva ezen szerkezet­tel csakis egy bizonyos mennyiségű brikett súlya határozható meg. A (B) szekrényt ezen czélból körülbelül az (e—f) függélyes vonalig brikettekkel teljesen megtöltjük; a (K) tolósúly az alatt akként van beállítva, hogy az (A) mérlegkar az 1. ábrán föltün­tetett helyzetében [a helytálló (b) pe­czekre támaszkodva] mindaddig megmarad, míg a (B) szekrénybe helyezett brikett­mennyiség egy bizonyos súlyt, például 50 kg.-ot, túl nem lép. Ha a (B) szekrény megközelítőleg az (e—f) függélyesig meg van töltve, úgy a (d) támadási pont alatt a (B) szekrénybe helyezett csekély túlsúly az (A) mérlegkar akkora lesülyedését okozza, hogy az az (a) ütközőpeczekre fek­szik. A mérlegkar az egyik oldalon lesü­lyedve, a másik oldalon fölemelkedik; a (J) zsinór, mely egyrészt a helytálló (b) ütközőpeczekre, másrészt a (D) fékemel­tyűre van erősítve, ezen fékemeltyűt visz­szatartja, miáltal a fék az (F) kötéldobról fölemeltetik, úgy hogy az szabadon forog­hat. Ennek következtében a brikettekkel megtöltött (B) szekrény azon végével, melyre a zsák fölhúzatott, a (d) tengely körül elfordulva, lefelé billen (2. ábra). A szekrényben elrendezett brikettek lefelé csúsznak és a szekrényre ráhúzott (P)zsá­kot magukkal viszik, úgy hogy az a (B) szekrény teljes brikett-tartalmával együtt a készülék alól elszedhető. Mihelyt a brikettek a (B) szekrényből kicsúsztak, az (M) ellensúly a szekrényt ismét első munkahelyzetébe húzza vissza, míg a mérlegkar a (b) peczekre fekszik, a fék pedig az (F) kötéldobat ismét rög­zíti. A kötéldobot azonban más szerkezetekkel is rögzíthetjük és kioldhatjuk; így például emeltyűszerkezetek, rugók stb. is alkalmaz­hatók a kötél helyett. Az eljárás számára hasznavehető beren­dezés azonban tetszőleges más módon is ké­szíthető. így például több kamrákkal ellá­tott szekrényt egy vízszintes vagy függé­| lyes gyűrűre is rendezhetünk el, úgy hogy az egyik szekrényt megtöltjük, mialatt a másik szekrénybe a zsákot ráhúzzuk és a megtöltött kész zsákokat bekötjük. E mel­lett vagy az egész szerkezetnek, vagy csak egy szekrénynek súlyát állapítjuk meg a megtöltés befejezése után. A szekrényeket továbbá ugyanazon czél elérésére egy asz­talmérlegre is rendezhetjük el, forgatható és lebillenthető módon. Ha nem mindig ugyanazt a súlymennyisé­get akarjuk lemérni és becsomagolni, úgy egy más mérleges szerkezetet kell válasz­tani, mely tetszőleges súly megállapítását teszi lehetővé. Egy ilyen berendezés a 3. és 4. ábrán van föltüntetve. Az (A) mérlegkar rövidebb végére a bri­kettek zsákolására és mérlegelésére szol­gáló szerkezet (d)-nél van fölfüggesztve. A (K) súlyt akként állítjuk be, hogy a rö­videbb emeltyűkar (d)-nél lefelé sülyed, mi­helyt a szerkezetben egy bizonyos súlyú brikett van fölhalmozva. A szerkezet maga egy (g g) rudazatból áll, mely (d)-nél van fölfüggesztve. A rudazat egy (h) lánczke­reket hord, mely az (i) féktárcsával van szilárdan összekötve. A féktárcsára egy fékszalag van ráhúzva, mely a (k) fék­emeltyűvel meghúzható, vagy meglazítható. A fékemeltyű hosszabbik karja (l)-nél egy (m) súllyal van megterhelve, úgy hogy a fékszalag — mindaddig, míg a mérőszer­kezet vízszintes helyzetben marad, azaz I nincs túlterhelve — meg van húzva, miál­! tal az (i) féktárcsa rögzítve marad. Mi­| helyt pedig a mérőszerkezetet túlterhel­' jük, oly módon, hogy az (A) mérlegkar rö­| videbb emeltyűje (d)-nél lefelé sülyed, a ! mérlegállványon elrendezett (n) késre ágya­zott (o) emeltyű, mely az (m) súlyt hordja, ! a (p) ütközőpeczekre támaszkodik; ez ál­tal a (k) emeltyű (l)-nél az (m) súly ha­tása alól tehermentesíttetik, úgy hogy a fékszalag meglazul. Az (i) féktárcsa és vele együtt a (h) lánczkerék most már szaba-i don foroghat. Ezen berendezésnek az a ezé Íja, hogy a (h) lánczkerék fölszabadíttassék, mihelyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom