25388. lajstromszámú szabadalom • Áramszolgáltatási elrendezés elektromos vasúti járművek számára

művek három áramszedővel vannak fölszerelve, melyeknek egyike a sinek közöttelrendezett (7) vezetéken csúszik, míg a másik két áramszedő a járműnek egy-egy oldalán van elrendezve és a síneken kívül elrendezett vezetékekben csúszik. Ha a jármű az (1 2) síneken a berajzolt nyíl irányában halad, akkor az oldalas áramszedők egyike a (10) vezetékkel érintkezik; ha a jármű az (5 6) kitérőre kerül, akkor ezen áramszedő a (12) vezetékkel érintkezik, melyet a (10) vezetéknek meghosszabbítása gyanánt kell tekintenünk. A közbenső áramszedő, mely előbb a (7) vezetékkel érintkezett, ekkor a kitérőben a (9) vezetékkel érintkezik. A járműnek a másik sínpályához való közeledésekor annak az (5) sín mellett elrendezett áramszedője a (13) vezetékkel érintkezik; ha a jármű a (3 4) sínpályára futott, akkor ezen áramszedő a (11) vezetékkel érintkezik, míg a másik oldalas áramszedő hatáson kívül jön. Ha a jármű az (1 2) sínpályán egyenesen halad tovább, akkor a (10) vezetékkel érintkező áramszedő a kitérő fölött áthaladva, újból a (10) vezetékkel jön érintkezésbe. Hogy azonban ekkor megszakítás ne létesüljön, biztonság kedvéért egy (14) segédvezetéket rendezünk el, mellyel a kitérő váltóján áthaladó járműnek másik oldalas áramszedője érintkezhetik. A (7) vezeték csak igen rövid hosszra lévén megszakítva, a középső áramszedő a kitérőnél lévő hézagokat át fogja hidalni. Világos már most, hogy, miközben a jármű az (1 2) sínpályáról az (5 6) kitérőre megy át, a (14) vezetékkel érintkező áramszedő a (7) vezetéket keresztezni fogja; hasonlóképen, ha a jármű az (1 2) sínpályán egyenesen halad tovább, a (10) vezetékkel érintkező oldalas áramszedő a kitérőnél a (9) vezetéket fogja keresztezni; hogy már most ezen keresztezéseknél az oldalas áramszedők a síneken belül elrendezett vezetékkel ne érintkezhessenek, a (10 11 12 13 14) külső vezetékeket magasabban rendezzük el, mint a (7 8 9) vezetékeket, a mint ez a 2. ábrában látható. Hasonló okból a belső (7 8 9) vezetékeket is magasabban rendezzük el, mint a síneket. Az ábrába berajzolt szakadozott vonalak a síneknek s a belső és külső vezetékeknek szintje közötti magassági különbözetet világosan tüntetik föl. A rajzban a síneken kívül elrendezett vezeték a két sínpálya között fekszik; világos azonban, hogy azt a sínpályákon kívül a (14) vezetékek helyén is rendezhetjük el. Ilyen elrendezésnél azonban a kitérő mellett, vagyis a kanyarulat központjához közel eső sín közelében egy rövid segédvezetéket rendezünk el oly czélból, hogy, midőn a jármű a kitérőbe megy át, a kontaktus meg ne szakíttassék. A jelen találmány tárgyát képező elrendezés azon esetben is alkalmazható, midőn az áramot szolgáltató vezetékek kontaktussinek által képeztetnek, melyek a pályatest fölszinében vannak elrendezve; de alkalmazható azon esetben is, midőn a vezetékek sodronyok vagy oly sinek által képeztetnek, melyek a pályatest fölszinétől bizonyos távolságban vannak fölfüggesztve, tehát fölső vezetékes és az úgynevezett trolley-rendszernél is. Ezen esetben a sineken belül elrendezett vezeték folytonos és csak a síneken kívül elrendezett vezetékeket szakítjuk meg az előbbivel való keresztezési pontjaikban. Ezenkívül az előbb említett vezetéket magasabban rendezzük el, mint az utóbb említett vezetékeket, a mikor is ez utóbbiakkal alacsonyabb, az előbbivel pedig magasabb áramszedők érintkeznek. A jelen elrendezést három sodronyú rendszernél is előnnyel alkalmazhatjuk, midőn a •neutrális vagy közbenső vezeték a pályasinek által képeztetik, mert ily esetben a legnagyobb potencziálkülönbség a szigetelt vezetékek között lép föl, melyek a jelen elrendezés szerint közepes potencziállal bírnak, a mennyiben a pályasinek ezek között vannak elrendezve. Következésképen a potencziálkülönbség két-két szomszédos vezeték között a totális potencziálkülönbségnek csak fele lesz, a mi nem áll azon esetre, ha a szigetelt vezetékek a pályasinek között vannak elrendezve.