25387. lajstromszámú szabadalom • Kemény és lágy fém egyesítése által készült csapágycsésze ill. ágyazási lemez

csapágynál a csapágyfém csak bélés gya- 1 nánt. szolgál és az alakváltozás megakadályozására az öntött vasból vagy bronzból előállított csapágy hüvely szolgál, addig a jelen találmány szerint az egész csapágyhüvely a csapágyfémből készül, mely nyújtás, elhajlás és elnyírása ellen biztosítandó, a vasból vagy aczélból előállított vázt fogadja magába. A találmány tárgyát képező csapágycsészénél a csapágytestbe való beillesztés munkája sokkal egyszerűbb, az elhasznált csészékigen könnyen kicserélhetők és ezenkívül a váz, ha a körülöntött fém elhasználódik, ez utóbbinak leolvasztása után azonnal ismét fölhasználható. A 2. és 2a. ábrákban a találmány szerint előállított, mindkét oldalán karimákkal biró normális csapágycsésze van föltüntetve. A váz két kovácsolt vasból előállított félgyűrűből van képezve, melyek élükkel az ágyazandó tengely felé fordított, lapos merevítő rudak segélyével vannak egymással összekötve. A nyújtást a körül öntött félgyűrűk, a lenyírást pedig az ezekkel összeszögecselt négyszögletes rudak akadályozzák meg. A félgyűrűk előnyösen rovátkákkal vannak ellátva. A 3. és 3a. ábrákban szintén oldalas karimákkal ellátott csapágy csésze van föltüntetve, mely nagyobb igénybevételre van szánva és ezen czélból egy öntött aczélvázat fogad magába. A váz a közép felé harántmetszetének nagyítása által fokozott mértékben van merevítve, külső oldalán pedig hasítékokkal ellátott dudorodásokkal bír, melyeknek hasítékai azonkívül, hogy a csapágyfémet jobban megfogják ennek az öntésnél való jobb átfolyását is lehetővé teszik. Ugyanezen czélból a váz karimái helyenként át vannak lyukasztva. A 4. és 4a. ábrák a találmány szerint előállított, szintén két oldalt karimákkal biró normális csapágycsészének egy más foganatosítási alakját láttatják. A váz egymással összeszögecselt aczéllemezekből van előállítva, a hol is a lemezek közötti tér a csapágyfémmel teljesen ki van töltve, mely a 1 szögecselés által tartatik meg. Az ÖntendŐ fém könnyebb átfolyása czéljából a lemezek áttörésekkel vannak ellátva. Ezen foganatosítási alak különösen nagy igénybevételnek alávetett csapágyaknál alkalmas. A csapágy fölületének erős igénybevétel folytán való áthajlása ki van zárva, mivel ily áthajlásnál a váz fölső lemezének meg kellene nyúlnia, az alsó lemeznek pedig össze kellene nyomódnia, ez pedig nem lehetséges, mivel minden ily alakváltozás a körülöntött fém által meg van akadályozva. Az 5. és 5a. ábrák vasúti járművek számára szolgáló, öntött csapágytokba szerelendő csapágycsészét tüntetnek föl. A váz préselt vagy meghajlított kovácsolt vasból készül, melyhez mindkét oldal felől lyukasztott és szintén kovácsolt vasból álló lemezek vannak szögecselve. A lyukasztásnak czélja egyrészt, hogy a csapágyfém jobb átfolyását tegye lehetővé ; másrészt, hogy azt nyújtás ellen elegendő mértékben biztosítsa. Az áthajlást itt is épúgy, mint a 4. és 4a. ábrák nyomán leírt foganatosítási alaknál, a váz iirös részeit kitöltő csapágyfém akadályozza meg. A fölső csapágycsészéknél, melyek kenő csatornákkal látandók el, a vázat akként szerkesztjük, hogy ez az illető pontokban áttörésekkel birjon, úgy hogy a kenő csatornák előállításánál csak a csapágyfémet kell megfúrni. A találmány tárgyának egy más foganatosítási alakját egyenes vagy meghajlított lemezek képezik, melyek ágyazási vagy más csúsztató alátétekként alkalmazandók. Ezen esetben a váz drótfonadékot (6. és 6a. ábrák), lyukasztott lemezt (7. és 7a. ábrák), vagy pedig rácsot képez (8. és 8a. ábrák), melyet az alkalmazandó puha fémmel öntünk körül és mely itt is arra szolgál, hogy az illető fémet illetőleg ötvözetet merevítse. Vas és aczél helyett a váz természetesen lehet bármily más, elegendő szilárd anyagból készült. Lehet továbbá a vázt a külső szilárd csapágycsészékkel összekötni és a vázt a csapágyfémmel öntés helyett valamely más eljárás segélyével pl. elektrolytikus lecsapás útján egyesíteni.