25378. lajstromszámú szabadalom • Újítás frissítő- vagy lángkemenczéken

bevezető nyílások, (b) az olvasztó tér, (c el) a lecsapoló szerkezetek, melyek a (d d) salaklecsapoló és az (e e) vaslecsapoló csatornákkal vannak ellátva. Itt mindig az egész salak és a folyékony kemenczetartalomnak (például) csak fele ürítendő ki. Erre a czélra két lecsapoló szerkezetről gondoskodunk, hogy a lecsapoló szerkezetek javítása és más efélék által okozott időveszteségeket elkerüljük. A hátsó falban levő nyílás ajtóval zárható el, mely a 2. ábrában elölnézetben és a 3. ábrán pedig a 2. ábra (y y) vonala szerinti metszetében van föltüntetve. Mint ezen ábrákból látható, az ajtó a (t) öntöttvas-keretből áll, melybe elől a dolomit vagy magnezit stb. masszából való (s) követ beleszorítjuk vagy beleillesztjük. (Lehet több kisebb követ is alkalmazni vagy pedig a lapot kidöngölni.) Ez a kő, mely az öntött keretnél szélesebb, a nyílás elé fekszik és a fém- és salakfürdő nyomása által a fal kiugrásaihoz szorítva, tömítést idéz elő. A teljes tömítést azonban az által érjük el, hogy azon részbe, mely az ajtókeret két öntött lemeze között van, dolomit-kátránymasszát öntünk és gyorsan kissé döngöljük. Az (e) vaslecsapoló és a (d) salaklecsapoló csatornák a kiugró (m) lecsapoló tömbökben vannak elrendezve. A lecsapoló szerkezetnél a salakot egy kis gát tartja vissza, ha bizonyos összetételre törekszünk. Ha erről nincs szó, akkor a "salakot folytonosan vagy rövid időközökben lebocsáthatjuk. A vas lecsapolása az (m) tömbben levő lecsapolónyílás vagy talán még czélszerübben egy a tömbben elrendezett vagy abba kivágott (r) csatorna útján foganatosítható (4. ábra), melyet egy nagy, nehéz és (h) emeltyű-szerkezettel kiemelhető (n) kővel zárunk el. A lecsapoló nyílás vagy lecsapoló kő mögé óvatosságból egy kevés dolomit-masszát döngölhetünk. Egy lecsapoló tömbben két (o o) lecsapoló csatornát is rendezhetünk el (5. ábra), úgy hogy különböző mennyiségű fémet ereszthetünk le egy tömbön. Az (1) vonal j a salak állását, a (2) vonal a vas állását mutatja. A 6. és 7. ábrák a lecsapoló szerkezet metszetét mutatják az 1. ábra x—x vonalán át és pedig a 6. ábra a lecsapoló szerkezetet működésben tünteti föl, miután az (s) zárókövet valamely emelőkészűlékkel [(k) láncz] fölemeltük. A 7. ábra a lecsapoló szerkezetet lebocsájtott (t) ajtóval működésen kivül mutatja, j Maga az üzem már mostan a következő| képen megy végbe: Tegyük föl, hogy (c) lecsapoló szerkezet működésben, a (c') lecsapoló szerkezet pedig működésen kivül van. Ha az adag elkészült, a salakot lebocsájtjuk, a lecsapoló nyílás előtt levő döngölt anyagot eltávolítjuk és a lecsapolókövet fölemeljük, minek következtében a folyékony fém lefolyhat. Ha ez megtörtént, az ajtót azonnal leeresztjük és az üzem rögtön folytatódik. Az ajtót a máiismertetett módon tömítjük. Ezután a másik lecsapoló szerkezetet hozzuk működésbe. Az ajtót zárva tarthatnók mindaddig, míg az adag el nem készül. A hátsó fal ekkor teljesen zárva volna. Azonban előnyösebbnek látszik nyitott lecsapoló szerkezettel dolgozni. E szerint a (c') lecsapoló szerkezetnél az ajtót fölemeljük, az ajtó melletti döngölt anyagot eltávolítjuk, mely utóbbit újból fölhasználhatjuk és a nyílt lecsapoló szerkezet létesítve van. Üzem közben ezt födéllel letakarhatjuk. Esetleges javításokat az üzemen kivül levő lecsapoló szerkezeten kényelmesen foganatosíthatunk. Ezzel az elrendezéssel tehát minden iizembeszüntetés elkerülhető. A billenő kemenczével szemben ez az újítás szilárdan álló frissítő kemenczéknél a következő előnyökkel jár: 1. Olcsóbb berendezési költségek. 2. A gáztüzelés jobb kihasználása, a mennyiben a gázbevezetést a lecsapoláskor nem kell beszüntetni, mint a billenő kemenczénél, hanem az megszakítás nélkül üzemben maradhat. 3. Nagyobb termelés, mert a lecsapolásnál nem állanak elő időveszteségek, mint a billenő kemenczénél a tüzelés beszüntetése stb. folytán. 4. Az újítás minden már létező frissítőkemenczénél nagyobb költség nélkül alkalmazható.